Elbocsátás fenyegeti a "lombikos" szülőket

Érdemes-e várni, hátha összejön? És ha igen, meddig? Mi a teendő, ha mégsem? Talán ezek a leggyakoribb kérdések, amelyek felmerülnek egy párkapcsolatban, ha elmarad a kívánt gyermekáldás.

Meddőség

Akkor beszélhetünk meddőségről, ha a rendszeres próbálkozás mellett sem következik be a terhesség egy éven belül - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazásából. Korábban elsősorban a női meddőségre figyeltek oda, ma már tudjuk, hogy az esetek 40 százalékánál a nők, 40 százalékánál a férfiak, míg 20 százalékánál mindketten okozói a beavatkozás nélküli fogamzás elmaradásának. Ha másfél-két évnyi rendszeres, védekezés nélküli házasélet mellett elmarad a kívánt terhesség, indokolt a pár meddőségi kivizsgálása. Hamarabb kell kivizsgálásra gondolni, ha a pár bármely tagja idősebb - a nőknél 35, férfiaknál 45 év a korhatár. Az is oka lehet a gyorsabb cselekvésnek, ha a párosból bármelyiküknek már volt korábbi gyermektelen kapcsolata vagy súlyosabb betegsége.

"Szokásos kezdet volt a miénk is: a nőgyógyász utasítására hőmérőzés, görbék rajzolgatása, s mindez másfél éven keresztül. Semmi eredmény" - meséli M. Zsuzsanna,  a hvg.hu-nak küldött elektronikus levelében, aki párjával tizenhárom évi próbálkozás után sem lehetnek boldog szülők. A különféle gyógyszeres kezelések sem hozták meg a kívánt eredményt. "A lombikprogramot vezető orvos irodájába lépve " a kisbabák fényképe elhitette velem, mégiscsak vannak csodák, hamarosan nekem is lesz kisbabám" - emlékszik vissza a kezdetre. "Ám az orvos szerint akkor még túl fiatalok voltunk a beavatkozáshoz. Így maradt a gyógyszeres kezelés, hőmérőzések, hőgörbék." Majd következtek az inszeminációk - méhen belüli mesterséges megtermékenyítés -, "egy pincehelyiségben, kőkori szülőágyon, kórházinak nem mondható körülmények között végzett beavatkozások."

Ám időközben kiderült, hogy a férjénél sincs minden rendben, így antibiotikus kezeléseket írtak fel, aminek eredményeként szinte teljesen tönkrement a mája. "Ez nem gond, a gyermeknemzéshez ennek semmi köze" - "nyugtatta meg" őket a kezelőorvos. Ám ekkor sem történt meg a fogamzás. Erő- és  pénzgyűjtés - 60-250 ezer forintba kerül egy beavatkozás - után tavaly Zsuzsannáék ismét elölről kezdték a hormonális kivizsgálásokat. Azonnal lombikot javasoltak, három beavatkozás után is elmaradt a kívánt eredmény. "Ha még lesz rá pénzünk, erőnk és munkahelyünk ismét próbálkozunk" - fűzte hozzá.

Magyarországon a statisztikák szerint több mint egymillió fogamzó korban lévő házaspár él, s ezek közül évente valamivel kevesebb, mint százezer vállal gyereket. A meddőség gyakorisága ma 15 százalék - világszerte hasonló adatok mutathatók ki. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 150 ezer pár érintett ebben az ügyben. Évente körülbelül 20 ezer pár keres orvosi segítséget, hogy gyermeke lehessen, de mindössze háromezer pár kezdi el a kezeléseket. A fennmaradó párokról csak feltételezhető, hogy egy részük részt vesz valamilyen inszeminációs kezelésben. Így feltételezhető, hogy 30-40 százalékuk nem jut el orvoshoz. A nyugat-európai országokban a születések 3-4 százaléka lombikbébiprogram eredménye, míg Magyarországon 1,4 százalék ez az arány.

Évente 1000-1200 lombikbaba születik

Magyarországon egy év alatt 5-6 ezer beavatkozást végeznek a jelenleg tizenegy működő meddőségi centrumban. Ezekből a beavatkozásokból 1000-1200 sikeres, azaz ennyi gyerek születik évente.

"A magyarországi népességfogyást önmagában ez a program nem képes megállítani, ám jelentősége mégis óriási" - mondta a hvg.hu-nak Dévai István, a Dévai Klinika Ambuláns Nőgyógyászati Centrum alapító főorvosa, akinek nevéhez fűződik az első budapesti lombikbébi megszületése.

A beavatkozással járó kezelések ingyenesek, pontosan öt beültetést áll saját kasszából az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), ám csak ötven százalékos támogatás jár a kezelésekhez szükséges gyógyszerek megvásárlásakor, ami alkalmanként legalább 150 ezer forintba kerül. "Nálunk három gyógyszercsomagból lehet választani, általában anyagi helyzetükhöz mérten választanak a párok, noha gyakran előfordul, hogy a rossz hormonális eredmény miatt drágább gyógyszerekre lenne szükség" - mondta Dévai.

Védettség © sxc.hu

A jelenlegi helyzeten kíván változtani az a politikai nézetektől mentes petíció, amelyet a napokban fogalmazott meg a Lombik Baba Civil Szervezet, s eddig 1300-an írták alá elektronikus uton és papíron. Eddig 24 politikusnak küldték el, és közülük néhánnyal már tárgyaltak is. "Szili Katalin házelnök például nagyon pozitívan fogadta megkeresésünket, és ígéretet kaptunk arra, hogy mielőbb foglalkoznak a törvénymódosítás kérdésével, többek között azért, hogy a lombikprogramban résztvevő leendő anyák ugyanolyan védettségben részesüljenek mint a természetes úton szülő anyák" - mondta a hvg.hu-nak T. Bernadett, a szervezet tagja, aki másfél évig tartó kezelések, több beavatkozás után hármas ikreknek ad életet néhány hónapon belül.

A petíció szerint több meddőségi központra lenne szükség, mert a szakorvosok egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő igényekkel, az egyes betegekre, azok egyedi problémájára egyre kevesebb idő és odafigyelés jut. Az lenne az ideális, ha bizonyos várakozási idő elteltével a nőgyógyásznak kötelessége lenne szakemberhez, illetve meddőségi szakkezelésre irányítani azt a párt, aki addig hiába várt a fogamzásra - fogalmazott Bernadett.

A civil szervezet azt is szeretné elérni, hogy már a kezelés kezdetekor egységesített alapkivizsgálásban részesüljön minden rászoruló pár. Jelenleg 50 százalékos támogatást kapnak, míg a civilek 90 százalékot akarnak. Az anyagi korlátok miatt sokszor el sem tudják kezdeni a kezeléseket. Mivel a statisztikák szerint mindössze 24 százalék az esélye annak, hogy egyetlen kezelés után életképes gyerek születik, így igen kevés az öt támogatott megtermékenyítési kísérlet. Ha a pár kimeríti ezt a keretet, támogatás nélkül akár egymillió forintot is fizethet egyetlen kezelésért.

Próbaper a munkáltatók ellen

Több tucat próbapert indít a Mag-óra Alapítvány az időigényes meddőségi kezelésekre járó nőket elbocsátó munkáltatók ellen. A lombikbébi-programban  résztvevőknek a hormonkezelések után heteket kell betegállományban tölteniük. Sikeres beavatkozáskor pedig sokesetben veszélyeztetett terhessé válnak, ami több hónapos betegállományt is jelenthet.

A munkaadók diszkriminatív viselkedésén is változtani kell valamilyen módon, hiszen a lombikprogramban fél évnél tovább résztvevők igen nagy része elveszíti az állását. "Sokan közülünk hazugságra kényszerülnek munkahelyükön, mivel félnek attól, ha kiderül, hogy rendszeres kezelésre járnak, elbocsájtják őket" - fűzte hozzá Bernadett.

"Akár már tavasszal szigoríthatják a munka törvénykönyvét, a lombik-programban részt vevő nőket ugyanolyan védettség illesse meg, mint azokat, akik hagyományos úton esnek teherbe" - mondta a hvg.hu-nak Török Zsolt, az MSZP parlamenti frakciója ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetője. A jelenlegi szabályok szerint egy 8-12 hetes kismamát nem lehet elbocsátani munkahelyéről, míg a mesterségesen megtermékenyített nőket a terhesség 15 hetéig elküldhetik. A mostani javaslat szerint őket már a beültetés időpontjától kezdve védelem illetné meg. "A lombikprogram résztvevőivel folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy évente ezer gyerekkel születik kevesebb csak azért, mert a szülők nem kapnak elegendő segítséget. Támogatjuk a civil szervezet azon kezdeményezését is, hogy az egészségbiztosító vállalja a gyógyszerek 90 százalékos támogatását - mondta Török.

A politikus azért azt is fontosnak tartaná, hogy a meddőségi intézmények nyilvánosságra hozzák eredményességi mutatóikat.