Az üzemanyagárak emelték az inflációt

Márciusban az "alapdrágulás", a maginfláció 2004 márciusához viszonyítva 2,8 százalék, az előző hónaphoz képest 0,1 százalék volt. Az idén az első három hónapban átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az elemzők márciusra 3,3 százalék körüli éves fogyasztói áremelkedést vártak. Tavaly márciusban az éves fogyasztói áremelkedés 6,7 százalék volt.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül 8,5 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek, 1,4 százalékkal a gyümölcs és zöldséglevek ára. Árcsökkenés következett be, 2,5-2,5 százalékos mértékben az étolaj és a péksütemények, 2 százalékos a csokoládé, kakaó, 1,7-1,7 százalékos a liszt és a tojás esetében.

A háztartási energia átlag feletti 2,4 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 6,9 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek körében szintén az átlagost meghaladó, 1,3 százalékos áremelkedést regisztráltak, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.

A szeszes italok, dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások áremelkedése az átlagosnál alacsonyabb volt, az egyéb cikkek, üzemanyagok az átlagos árváltozással megegyező mértékben drágultak. A járműüzemanyag 2,4 százalékkal, a szolgáltatásokon belül a szerencsejáték 9,3 százalékkal került többe, mint egy hónappal korábban.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004 márciusában. A ruházkodási termékeknél 1 százaléknál kisebb volt az áremelkedés, míg valamivel több, mint 2 százalék volt az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása 12 hónap alatt.

A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 5,9 százalékos áremelkedésén belül a helyi tömegközlekedés 14, a szemétszállítás és a csatornadíj egyaránt 13 százalékkal drágult.

Elsősorban a benzin és az energia áremelkedése emelte a pesszimista várakozások közelébe a márciusi inflációt az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik áprilisra hasonló, 3,7 százalék körüli fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője nem nevezte meglepőnek a márciusi adatot, hozzátéve, hogy a harmadik hónap áremelkedése inkább a pesszimista várakozásokat igazolta. "Azok a tényezők húzták fel az indexet, amelyekre számítani lehetett" - mondta, és ide sorolta a villamosenergia, illetve a jármű üzemanyagok drágulását. Az élelmiszerek és a ruházati cikkek átlag feletti drágulása az elemző várakozásai szerint és az ilyenkor szokásos szezonalitásnak megfelelően alakult. Nyeste Orsolya elmondta, hogy az üzemanyagok drágulása megemeli az áprilisi inflációt is, várakozása szerint 3,6-3,7 százalékra.

Hasonlóan vélekedett a következő hónap várható inflációs adatáról Barcza György, az ING Bank elemzője is. Elmondta: azzal számol, hogy a benzin és a gázolaj drágulása 0,2 százalékponttal emelheti meg az áprilisi és 0,5 százalékponttal az év végi adatot. "A 4 százalékos cél ennek ellenére elérhető" - tette hozzá. Barcza szerint a várakozásokat kissé meghaladó márciusi adat azt jelzi, hogy továbbra is vannak kockázatok az infláció csökkenésében, ezért valószínűnek tartja, hogy a jegybank májusi inflációs jelentésében kissé felfelé módosítja előrejelzését. Szerinte ez várhatóan nem befolyásolja a kamatcsökkentéseket, mivel az inflációs cél elérhető a forint  gyengébb árfolyama mellett is.

A forint nem reagált a vártnál valamivel magasabb márciusi inflációs adatra, kedden reggel csaknem fillérre ugyanott állt az árfolyam, ahol hétfőn záráskor. Az eurót 245,95/246,10 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, gyakorlatilag azonos árfolyamon a keddi 245,90/246,00 forinttal. A forint 12,85 százalékon állt reggel a +/-15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán. A dollár kismértékben gyengült, a reggel jegyzett 189,30/45 forintos árfolyam 35-40 fillérrel alacsonyabb a hétfő délutáninál. A kereskedők szerint passzív a piac.