A franciák többsége továbbra sem akarja az európai alkotmányt

Az Ipsos közvélemény-kutató intézetnek a Le Figaro című francia napilapban kedden közölt felmérése szerint a szavazásra jogosultak 55 százaléka mondana nemet az unió új alapokmányára, ha most vasárnap tartanák a népszavazást. A megkérdezettek 80 százaléka azonban úgy véli, hogy az alkotmány franciaországi elutasítása nem állítaná meg az európai építkezést.

Egyelőre nem © AP

Március közepe óta ez volt a tizennyolcadik egymást követő felmérés, amely a május 29-ére kiírt népszavazáson az alkotmányt elutasítók többségét jelzi előre. A szombaton közölt adatok szerint a nemmel szavazók tábora 56 százalékos, a hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés pedig 53 százalékot prognosztizált az alkotmányt elutasítóknak.

Az Ipsos pénteken és szombaton elvégzett közvélemény-kutatásából az is kiderül, hogy a baloldali szimpatizánsok között 3 százalékponttal 63 százalékra emelkedett az uniós alkotmányt elvetők, míg a jobboldal hívei között 2 százalékponttal 68 százalékra bővült az alkotmánypártiak aránya. A megkérdezettek 65 százaléka akar nem változtatni véleményén, 16 százaléka viszont még nem hozott végérvényes döntést.

A válaszadók 63 százaléka szerint Európa erősebbé válna az új alkotmánnyal, és 52 százalék véli úgy, hogy a liberalizmus hatásait is jobban ellenőrzés alatt lehetne tartani. Mindazonáltal a franciák 55 százaléka szerint romlanának és csak 27 százalékuk szerint javulnának életkörülményeik az új Európában. A többség (43 százalék) attól tart, hogy Franciaország súlya csökkenne az alkotmánnyal bíró Európai Unióban. Velük ellentétben 38 százalék hiszi úgy, hogy Franciaország jelentősége növekedne az új EU-ban.

Az Európai Unió alkotmányának elutasítása meggyengítené Európa befolyását a világban - figyelmeztetett Javier Solana Párizsban francia egyetemisták előtt tartott beszédében hétfőn. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: Franciaországra, mint a hat alapító állam egyikére, különleges felelősség hárul, hogy sikerre vigyék a megújult Európa alapokmányát. Solana nemigen tartja lehetségesnek az alkotmány újratárgyalását, ha a Franciaországban május 29-én tartandó népszavazáson a többség elveti az alapokmányt.

"Az alkotmány elutasításával azt kockáztatják, hogy megtagadják a reményt egy jobb Európától és egy kiegyensúlyozottabb világtól" - hangoztatta Solana, utalva Jacques Chirac francia államfőnek a multipoláris világ kialakítását sürgető felhívásaira.

A spanyol politikus kiemelte a 25 EU-tagállam vezetői által tavaly jóváhagyott alkotmány azon részeit, amelyek erős és egységes hangot biztosítanak Európának a világ ügyeiben, megemlítve az unió külügyminiszteri posztjának és egységes külügyi szolgálatának létrehozását, valamint a szorosabb védelmi együttműködést.

Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő, az alkotmányt kidolgozó konvent elnöke a francia Nemzetvédelmi Tanulmányok Intézetének jelenlegi és volt hallgatói előtt hétfőn tartott beszédében azt javasolta, hogy az alkotmány elfogadását támogató franciák mozgósításának érdekében indítsanak útra egy "nagy európai projektet". Azt várja ettől a kampánytól, hogy május 29-éig bebizonyítsa mindenkinek, az Európai Unió meg tudja tenni azt, amit a tagállamok önmagukban nem képesek. Példaként említette a műholdas helymeghatározást lehetővé tévő Galileo-rendszert és az európai közlekedési hálózatot. Giscard d’Estaing szerint a franciák több mint 52 százaléka támogatja majd az alkotmányt, ha a népszavazásig a vitát magára az alkotmányra összpontosítják.

Brüsszel és európai fővárosok szakértői tíz napja titokban dolgoznak az úgynevezett "B terven" arra az esetre, ha Franciaország a május 29-ei népszavazáson elutasítaná az európai alkotmányt - írta hétfői számában a párizsi Le Figaro. Bár hivatalosan "politikai katasztrófáról" és "beláthatatlan következményekről" beszéltek az EU-külügyminiszterek, szombati luxemburgi nem hivatalos találkozójukon az európai alkotmány esetleges francia elutasítására utalva, valójában a kulisszák mögött jogászok, diplomaták és kutatók segítségével a politikai válság elkerülésére úgynevezett "technikai forgatókönyv" megalkotása folyik Brüsszelben - értesült a francia konzervatív lap.

Az újság brüsszeli tudósítója szerint Párizs és Berlin korábban már kidolgozott egy titkos tervet arra az esetre, ha Nagy-Britannia elutasítaná az európai alkotmányt. Ezt a forgatókönyvet gondolják most tovább Brüsszelben.

Egy kutatóra hivatkozva a lap szerint jogilag elvileg lenne megoldás az alkotmány újratárgyalása, de ez politikailag kivitelezhetetlen a franciákkal. Ezért három lépést ajánl a "B terv" arra az esetre, ha május 29-én a franciák többsége elutasítja az európai alkotmányt.

A ratifikációnak - a forgatókönyv szerint - folytatódnia kell a többi EU-tagállamban, mert a francia népszavazás eredménye nem vonhatja kétségbe a többi ország döntését a kérdésben. Ugyanakkor "dominóeffektusként" elképzelhető, hogy júniusban Hollandia, szeptemberben pedig Lengyelország és Dánia is elutasítja az alkotmányt. Ebben az esetben Brüsszel a Nizzai szerződést fogja továbbra is érvényesnek tekinteni, hogy elkerülje az intézményes válságot: "Válság Franciaországban lesz, nem Brüsszelben" - idézi brüsszeli hírforrását a francia lap.

Második lépésben az Európai Tanács napirendre venné a kérdést, ahogy azt az alkotmány elő is írja, amennyiben "egy vagy több tagállamban problémák lépnének fel a nevezett ratifikálás végrehajtásában".

A ratifikációs folyamat leállításához a 25 EU-tagállam egyetértése szükséges. "Ez a meghatározó, tisztán politikai lépés elvenné annak a ténynek a drámai élét, hogy az alkotmány nem kerül ratifikálásra, és ugyanakkor megnyitná az utat, hogy megmutassuk, hogy az európai integráció, ha lassabban is, de folytatódik" - hivatkozik egy német diplomatára a Le Figaro.

Harmadik fázisban mindenképp újra kellene tárgyalni az alkotmány sorsát a francia újság szerint. Ha az elutasítás csak Franciaországot érinti, újra lehetne írni az alkotmányt, elsősorban az intézményrendszerre összpontosítva. Ha több ország is nemmel szavaz, a "az alkotmány politikailag meghalt, de részleteiben újraéleszthető". Európai intézmény- és kormányközi megegyezésekkel bevezethetőek egyes intézkedések, vagy esetleg egy egyoldalas "mini-alkotmányt" hagyhatnának jóvá a (nemzeti) parlamentek" - véli a le Figaro.

A francia lap a technikailag megvalósítható intézkedések közé sorolja az Európai Tanács stabil elnöki és az EU külügyminiszteri intézményeinek, valamint a közös diplomáciai és hadügyi szervezetek bevezetését, ezenkívül egyes területeken a vétójog eltörlését.

Az alkotmány néhány fontos részlete így egyhangúlag megmenthető. De "ez egy olyan többsebességes Európa megerősítése lenne, amelyben Franciaország és Németország már nem játszhatná a motor szerepét" - zárja cikkét a Le Figaro.