Economist: Putyinnak nincs más választása, mint azt tenni, amit Kína akar

The Guardian

A Római Külügyi Intézet igazgatója, Nathalie Tocci azt tapasztalta, hogy Ukrajna ismét megtalálta önbizalmát, és ez jó hír, akár lesz tűzszünet, akár nem. Tocci megjegyzi, hogy az európai szövetségeseknek hosszú távra kell szerepet vállalniuk, de ez meg fogja érni, mind nekik, mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

Viszont kibillentette hitéből a földrészt, hogy Donald Trump amerikai elnök ideológiai alapon összeszűri a levet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kijevben a hangulat bizakodó, az emberek fáradtak, de nincsenek kimerülve. Ugyanakkor minden eddiginél elszántabbnak tűnnek, hogy megvédjék az országukat. Ehhez alapot nyújt, hogy a hadiipar mind többet termel, bár az gond, hogy nincs elég katona.

Az ukránok már nem hiszik, hogy le lehet győzni Oroszországot, és így vissza tudják szerezni az elvesztett területeket, de már nincs félelem, a korábbiakkal ellentétben. Azt azonban senki sem gondolja, hogy az ország egymaga boldogulhat, bár erős az érzés, hogy az USA magukra hagyta őket. De változatlanul szükség van az USA-ra, főleg a hírszerzésben, a felderítésben és a légvédelemben.

Az természetesen nyugtalanító, hogy ilyen meleg a viszony a Kreml és a Fehér Ház között, ám sok ukrán gondolja, hogy az orosz elnök úgyis túllő a célon a követeléseivel. Egyre világosabb még Trump számára is, hogy Moszkva jelenleg nem kívánja befejezni a háborút, ami valószínűleg közrehatott a washingtoni álláspont felülvizsgálatában. Akárcsak az ukrán természeti kincsek kiaknázásáról született egyezmény.

Ha Amerika legalább jóindulatú közömbösséget tanúsít Ukrajna iránt, akkor feltehetőleg fokozatosan kiszáll a viszályból, de továbbra is szállít fegyvereket, vagy engedélyezi, hogy az ukrán fél mástól szerezzen be amerikai harceszközöket. Ezzel párhuzamosan az ukránok egyre inkább beilleszkednek a kialakulóban lévő új európai biztonsági szerkezetbe.