Magyarország 30-ik az EIU és az IBM e-felkészültségi rangsorában

Az emelkedő piacokon az összeköttetések kiépítése – az egyének és a szervezetek hozzáférése a hang- és adatkommunikációhoz – továbbra is gyors ütemben halad. Időközben a szélessávú Internet hozzáférés több országban lassan eléri a kritikus tömeget és a digitális gazdaság egyéb vívmányainak a katalizátorává kezd válni. Az Economist Intelligence Unit (EIU) és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása azt mutatja, hogy az egyes országok digitális fejlődésében a szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik. Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb szélessávú piacai tavaly jelentős mértékben tudtak javítani a pontszámukon, bár a helyezése csak néhányuknak javult.

Az EIU 2000. óta évente publikálja rangsorát a világ legnagyobb gazdaságainak e-felkészültségéről. Egy ország „e-felkészültsége” az e-üzleti környezet mércéje, olyan tényezők gyűjteménye amelyek azt jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az Internet alapú lehetőségeknek.

Az EIU az e-felkészültség kritériumait az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozta ki. „Az e-felkészültség rangsorolása nagyon dinamikus” – nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value globális vezetője. „A vezető hely eléréséhez az e-felkészültség folyamatos javítására való törekvés, stratégiai tervezés és célirányos beruházás egyaránt szükséges, de ez még mind csak a kezdet. Az igazán nehéz rész akkor következik, amikor a vezető szerepet arra használják fel, hogy különféle állami és privát kezdeményezések ötvözése révén érdemi javulást érjenek el a magánszemélyek, a vállalkozások és kormányzat életében. Ez az a terület, ahol végső soron megjelenik a beruházás hozadéka.” Európa viszi a prímet. A felső tíz helyből nem kevesebb mint hetet nyugat-európai országok szereztek meg, ezek közül is négyet a skandináv országok foglalnak el. A vezető szerep Dániáé (1. hely), Svédországé (3. hely), Finnországé (6. hely) és Norvégiáé (9. hely), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az internet használat. Az első kettő ezek közül iránymutató szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában. A szélessáv fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét.

Amerika ismét felszálló ágban. Az Egyesült Államok a tavalyi visszaesést követően ismét a második helyet szerezte meg. Az USA nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos Internet szerver penetráció és az ICT kiadások területén.

Hongkongé a vezető szerep a Csendes-óceáni régióban. A 6. helyre feljutott, kétféle rangsorolásban a „legjobb ázsiai” címet megszerző Hongkong megelőzte a 11. helyen álló Szingapúrt, köszönhetően az e-üzleti szolgáltatásoknak, a pozitív jogi és politika környezetnek és a mobil szolgáltatások fejlődésének. Dél-Korea (18. hely) továbbra is a világ legfejlettebb szélessáv hozzáférési piaca, de például az internet biztonságának területén még vannak hiányoságai.

Az emelkedő piacok. A megfelelő e-felkészültséghez a digitális gazdaság minden alkotórészének – infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek – meg kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt. A legtöbb emelkedő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén.

A Csendes-óceáni régióhoz hasonlóan, Közép és Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültségi szintek között. Ez a régió ad otthont gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országokkal mint Szlovénia, a Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.

A skála másik végén olyan országokat találunk mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, amelyek 14 évvel a Szovjetunióból történt kiválásuk után még mindig kevés valódi előrelépést értek el az ICT szektor fejlesztésében. De még az első vonalbeli országok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat az nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest: ez vonatkozik például a széles- és keskenysávú internet penetrációra éppen úgy, mint a személyi számítógépekre és digitális infrastruktúra többi elemére. A számítógépek és a világháló területén szerzett jártasság és a jogi keretrendszer fejlesztése más olyan területek, ahol a régió államainak többsége gyenge osztályzatot érdemel a régebbi EU-tagállamokhoz viszonyítva. Ugyanakkor a modern hírközlési szolgáltatások terjedése az Európai Unió nyolc új tagjánál és abban a két országban (Románia és Bulgária) amelyek várhatóan 2007-ben csatlakoznak majd az Unióhoz, nagyban köszönhető a távközlés politikának és az EU-val folytatott együttműködésnek.

Bár a szélessáv elterjesztésében nagy a lemaradás, a mobil előfizetők száma az olyan országokban mint Észtország, Szlovénia és a Csehország nagyon erőteljesen nő, és gyorsan felülmúlta az egyszerű régi telefon szolgáltatás előfizetőinek számát, így a lakosság első számú beszédcélú kommunikációs eszközévé vált. Ezekben az országokban a mobil penetrációs értékek meghaladják Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóit.

Az Economist Intelligence Unit e-felkészültségi rangsora, 2005

Maximális pontszám 10