„Trónok harcát akartunk csinálni, de olyan csata abban sem volt, mint a Hunyadi 10. részében”
Takács Gergely véletlenül került a filmszakmába, de ma már olyan produkciók vizuáliseffekt-producere, mint a Mentőexpedíció, a Gemini Man, vagy épp a Hunyadi. Utóbbival kapcsolatban azt mondja, neki egyetlen filmes kollégája sem rótta fel, miért vállalt munkát egy ilyen giga-költségvetésű magyar sorozatban, ugyanis „senki sem hiszi magáról, hogy ha ő kapta volna ezt a lehetőséget, akkor elutasítja”. HVG-portré.
Amikor felkérték a Hunyadira, a pénz, a tanulás és a szakmai kihívás hármasából melyik győzte meg?
A szakmai kihívás. Először csak konzultánsnak kértek fel, úgy volt, hogy külföldön fogják megcsináltatni a vizuális effekteket. De, amikor elolvastam a forgatókönyvet, tudtam, hogy ebben én részt akarok venni. A legtöbbünket hajtott az is, hogy egy ekkora volumenű, több külföldi partner segítségével is finanszírozott, de mégiscsak magyarok által vezetett produkció talán soha nem lesz még egyszer. Mióta megcsináltam a cégemet, már van egy negyedik motivációm is, a munkatársaimnak is munkát kell szereznem, ezért csak a csapatommal együtt vállaltam.
Azt szokták mondani, hogy akkor dolgoznak jól a vizuális effektekért felelős szakemberek, ha a munkájukat észre sem venni. Azaz, ha nem látszik, mi az, amit digitálisan adtak a látványhoz.
Az a legjobb, ha egyszerre hangzik el, hogy hű, de látványos lett egy film, és az, hogy nem tűnt föl, hogy a hátteret, a tömeget, a díszletet utólag varázsolták oda. Mert akkor működik az illúzió. Az én szakmám olyan, mint a bűvészé. Mindenki tudja, hogy csal, de azt jó esetben nem, hogy hogyan.