Az Európai Unió a fejlődő világ legnagyobb segélyezője

Brüsszel elfogadhatatlannak tartja, hogy a harmadik évezredben 11 millió gyermek hal meg évente, közülük 6 millióan gyógyítható betegségben. Egymillió ember kényszerül napi 1 dollárnál kevesebb pénzből élni, minden negyedik ember a Földön nem jut tiszta ivóvízhez és 114 millió gyermek nem részesül még alapfokú oktatásban sem 2005-ben.

A belga Louis Michel, az  Európai Bizottság fejlesztési és humanitárius segítségnyújtásért felelős tagja szerint a humanitárius fejlesztés ügye volt az egyetlen megbízatás, ami érdekelte, amiért az uniós biztosi feladatot vállalta: missziójának érzi, hogy felrázza a világot a szegénység, az éhezés, a betegség elleni küzdelem érdekében.

Az ENSZ keretében 2000-ben 189 ország nyolc pontban fogalmazta meg a millenniumi fejlesztési célokat (MDGs - Millennium Development Goals), melyeknek 2015-re kellene megvalósulniuk. Az éhezők és a rendkívüli szegénységben élők számának felére csökkentése, a gyermekhalálozás kétharmadának felszámolása, a járványos betegségek megfékezése szerepeltek vezető helyen a programban; emellett minden kisgyermek iskolázása, az anyai elhalálozás visszaszorítása, a nemek esélyegyenlősége, a fenntartható környezeti fejlődés és a világméretű partnerség a fejlődés érdekében.

Az ENSZ Közgyűlése ez év szeptemberében tűzi napirendre a program félidei értékelését: ennek előkészületeként már több jelentés napvilágot látott, ezeket tekintette át az Európai Bizottság. A testület elégtelennek ítélte az eddigi eredményeket, ezért április 12-én új csomagot fogadott el. Ebben a források növelése, a jobb uniós koherencia megteremtése és a legelhanyagoltabb térség, Afrika középpontba állítása szerepel preferált célként.

Az EU a világ összes segélyezési célú ráfordításának 56 százalékát adja: nem mindegy tehát, hogy ezek a pénzek hogyan hasznosulnak. - Az ENSZ közgyűlés után az EB új fejlesztési tervet készül előterjeszteni azért, hogy a nemzeti segélyprogramok hatékonyabban illeszkedjenek az Unió segélypolitikájához - mondta Louis Michel budapesti sajtótájékoztatóján.

A biztos javaslata szerint 2010-re az EU-tizenötöknek a GNI 0,51 százalékát, a tíz új tagállamnak 0,17 százalékot kellene segélyezésre fordítaniuk: így érné el az uniós átlag a 0,56 százalékot, ami évi 65-70 milliárd eurót jelent.

Louis Michel elmondta: tárgyalásai során a magyar kormány részéről megértést tapasztalt a célok iránt, noha Budapest a költségvetési nehézségek miatt inkább plusz forrást nem igénylő projektekkel járulna hozzá a programhoz. Ilyen lehet például szakértők delegálása, vagy szakemberek magyarországi oktatása, továbbképzése.

A belga politikus hangsúlyozta: az EB ajánlásának teljesítése önkéntes, és azzal is tisztában van, hogy Magyarországtól jelentős erőfeszítést igényel a bruttó nemzeti jövedelem 0,17 százalékának elkülönítése, reméli azonban, hogy sikerül együttműködni a programban.

Michel eddig egyetlen tagállamtól sem kapott elutasító választ.