Vasárnap szavaznak a franciák az uniós alkotmányról

Jacques Chirac. Nagyon akarja © AP

A pénteki Le Figaróban közölt utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a részvételi arány 70-80 százalék körül várható. Az ebből nemmel kívánni szavazók aránya az utolsó héten folyamatosan növekedő tendenciát mutatott, s ezt Jacques Chirac elnök csütörtök esti tv-szereplése sem tudta megállítani: a nem aránya péntekre az IPSOS felmérése szerint elérte az 55 százalékot. A szavazni készülők 89 százaléka biztos abban, hogy már nem fog véleményén változtatni.

A bizonytalanok aránya jelentős: 17 százalék. A baloldali szavazók 66 százaléka kívánja elutasítani az alkotmányt, ezen belül a szocialista párti szavazók aránya 59 százalék. Ezzel szemben a konzervatív oldal választóinak 67 százaléka, a kormányzó UMP-párt szavazótáborának 76 százaléka támogatja a szerződés szövegét.

Jacques Chirac elnök csütörtök este a franciák történelmi felelősségére hívta fel a figyelmet 10 perces tv-beszédében, és gratulált a demokratikus vitához, amely az elmúlt hetekben Franciaországban zajlott. Nem először hangsúlyozta, hogy nem a kormányról, hanem Európáról kell dönteni a népszavazáson.

A nemmel szavazni készülők nagy része a népszerűtlen konzervatív kormány felett kíván ítéletet mondani voksával.

Az elnök azt is elmondta, hogy az alkotmány franciaországi elutasítása bizonytalan politikai helyzetet teremtene Európában, hiszen szövetségeseik elutasításaként értelmeznék a francia döntést.

Chirac szerint nem létezik a kampány során sokat emlegetett B-terv, és illúzió lenne azt gondolni, hogy bármilyen más tervvel Európa jobban járna. A B-terv létét szinte valamennyi európai politikus visszautasította az elmúlt hetekben.

Az ellenzéki Szocialista Párt hivatalosan az alkotmány megszavazására buzdít, de a párt második embere, Laurent Fabius egykori miniszterelnök mögött sorakoznak fel az alkotmányt túl liberálisnak és ezért elvetendőnek tartó baloldali politikusok, akik szerint a szerződés csak akadályozná egy szociális Európa létrehozását. Egyik fő érvük a delokalizáció (a gyárak kitelepítése a régi EU-tagállamokból), amelynek tükrében az újonnan csatlakozott EU-tagállamok sokszor bűnbakként jelentek meg a kampányban.

A zöldek támogatják az alkotmányt, míg a kommunisták és a szélsőbaloldal elveti.

A jobboldalon a parlamenti kormányzó pártok az igenre, míg Philippe de Villiers szuverenista és Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali pártja a nemre buzdít.

A Franciaországban korábban soha nem tapasztalt szenvedélyes társadalmi vita során (az emberek 75 százaléka rendszeresen követte a híreket) a sajtót több támadás érte azért, mert az alkotmányt elutasító vélemények nem kaptak elég teret a médiában.

Franciaország közeljövőjét illetően egyetlen dologban mindkét oldal szavazótábora egyetért: a szavazás eredményétől függetlenül május 29. után Jean-Pierre Raffarinnek búcsúznia kell a kormányfői széktől. Utódjának a jelenlegi belügyminiszter Dominique de Villepin és Nicolas Sarkozy, a kormányzó UMP párt elnöke tűnik a legesélyesebbnek.