Kettészakadt Románia az elnökválasztáson, de lesz valaha összeborulás?

5 perc

2025.05.22. 10:34

2025.05.22. 11:13

A populista szélsőség térhódításától tartó Európa megkönnyebbülésére nem sikerült megnyernie a román elnökválasztást George Simionnak, mert Nicusor Dan bukaresti főpolgármester utcahossznyi hátrányt fordított tömbháznyi előnyre. Hogyan állt össze az eredmény, és mi várható ezután?

Lélegzetelállító mozgósítással és meglepetésszerű eredményekkel győzött a romániai elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a függetlenként indult Nicusor Dan, akinek magas hegyet kellett megmásznia a sikerhez. A tavaly megsemmisített első fordulóban még a végül az alkotmánybíróság által a versenyből kizárt Calin Georgescu javára, búvópatakként megjelent orosz beavatkozásról szóltak a hírek, most viszont a szélsőjobboldali George Simion mellett heteken át láthatóan kampányolt J. D. Vance amerikai alelnök, Donald Trump Romániába látogató legidősebb fia, valamint Elon Musk. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjére voksoltak a sajátjai mellett Georgescu hívei, s mások is, de mindez kevés volt, a végelszámolásnál Dan nyolcszázezer szavazattal előzte meg Simiont, aki kedden bejelentette: az alkotmánybíróság előtt megtámadja az eredményt, mert szerinte Franciaország és Moldova beavatkozott a választásba.

A bukaresti főpolgármester több mint négymillió szavazattal kapott többet, mint az első fordulóban. Felsorakozott mögötte a korábban kíméletlenül ellene kampányoló két koalíciós párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az RMDSZ is. A harmadik társuk, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megosztott volt, sokan a partvonalon maradtak.

A választási térképen jól követhető, hogyan szakadt ketté az ország. A nagyvárosokban (Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Iasiban) Dan győzött. A „Soros emberének” bélyegzett, ellenfelei által „progresszívként” szidalmazott jelölt elvitte a magyarok lakta megyéket – noha a magyar kormánypropaganda itt ellene dolgozott. Dan megszerzett két fontos megyét (Szatmárt és Máramarost) az ukrán–román–magyar hármas határ, valamint kettőt (Iasit és Galacot) a moldovai–román határ mentéről. Mindezt ellenszélben, mert a szélsőjobboldal azzal vádolta, hogy az ukrán frontra vitetné a románokat.

A vidék, Dél-Románia, a hátrányos helyzetű keleti és északi térségek mind Simiont választották, aki a „láthatatlanok” és a „megszégyenítettek” elnökjelöltjeként beszélt saját magáról. A hatmilliósra becsült diaszpóra ugyanúgy kettészakadt, mint Románia. Ott, ahol az európai szélsőjobb erős (Németországban, Olaszországban, Ausztriában), a romániai kitelepültek, vendégmunkások is inkább Simionra voksoltak.