Cifra palota, drága aréna

A finanszírozására vonatkozó, véglegesnek szánt szerződések még mindig nem készültek el, de már javában folyik a próbaüzem a Soroksári úti Művészetek Palotájában, melyet a tervek szerint hivatalosan március 14-én adnak át a nagyközönségnek. Az építkezés a Fidesz vezette kormány alatt még nem ppp-s projektként indult, ám a jelenlegi szocialista-liberális koalíció és magánpartnerei ilyenre alakították át. Az eredeti, 2001-es szerződések még arról szóltak, hogy a Demján Sándorhoz tartozó TriGránit-csoport 31 milliárd forintért építi meg a palotát. Egy évvel később az állam már összesen 52 milliárd forintos kezességet vállalt az építő által fölvett kölcsönök visszafizetésére. A kezességvállalás persze gyakorlatilag fizetést jelentett volna, amit a költségvetési deficit tekintetében idén várhatóan az Európai Unió sereghajtójává lecsúszó magyar állam csökkenteni akart. Erre kínálkozott megoldásként a futamidő elhúzása, illetve az ügylet hosszú távú ppp-projektté való átalakítása. A kialkudott konstrukcióban az állam a következő 30 évben összesen mintegy 100 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat fizet Demjánéknak. A 2005-ös költségvetésből az előirányzatok szerint mintegy 9 milliárd forint jut majd a Művészetek Palotájával kapcsolatos kiadásokra, ami több mint a tizedét elviszi a kultúra finanszírozására szánt közpénzeknek. Nagy kérdés, hogy ha a palotáról az adófizetők dönthettek volna, ilyen áron belevágtak volna-e az építkezésbe.

Az 1999 végén leégett Sportcsarnok helyén emelt Budapest Sportaréna, amely a későbbi keresztségben az elhunyt boxfenomén, Papp László nevét kapta meg, már kezdetektől majdhogynem ppp-konstrukcióban futott. A 2001 augusztusában megkötött eredeti szerződésben az állt, hogy az új csarnok 20 milliárd forintért épül meg. A francia Bouygues vállalta, hogy a csarnok körül összesen 30 ezer négyzetméteren új buszpályaudvart, parkolót, sportmúzeumot és más kiegészítő létesítményeket is épít. Két hónap múltán született meg az a szerződés, melynek lényege, hogy a Bouygues-hoz tartozó Aréna Üzemeltető Rt. húsz évre vállalja a csarnok bérlését, karbantartását és üzemeltetését, s azt, hogy az állam "ingyennapokat" kap. A sporttárca 2003-ban kelt számításai szerint az aréna az államnak összesen mintegy 40 milliárd forintjába fog kerülni. Az Állami Számvevőszék kifogásolta, hogy az állam több mint 35 milliárd forintnyi hitel visszafizetésére vállalt kezességet.