Felesleg vagy áruhiány: nem úszhatjuk meg az élelmiszer-pazarlást

Ha a globális élelmiszer-hulladékra különálló államként tekintenénk, akkor a világ harmadik legnagyobb károsgáz-kibocsátója lenne, közvetlenül Kína és az USA után. Az élelmiszer-pazarlás visszafogása ennélfogva kulcsfontosságú a klímaváltozás megfékezésében, és ebben az egyes emberek tehetnék a legtöbbet, de nem elhanyagolható a többiek szerepe sem.

Nem csoda, hogy az ENSZ is külön taglalja a fenntartható fejlődési célok között, és 2015-ben célul tűzte ki a kidobott élelmiszerek mennyiségének felére csökkentését 2030-ig. Az Európai Unió is határozott meg idevágó célokat idén februárban. Ezek szerint a feldolgozás és a gyártás során 10, a kereskedelem, az étkeztetés és a háztartások körében pedig együttesen 30 százalékkal kellene csökkenteni a kukába dobott élelmiszer mennyiségét. Ez kevésnek tűnhet, de már történt előrelépés, és most a 2021–2023 közötti átlagos értékekhez képest kellene további eredményeket elérni a hátralévő öt évben.