Lettország ratifikálta az EU-alkotmányt
A lett parlament csütörtökön elsöprő többséggel ratifikálta az Európai Unió alkotmányát.
A lett parlament csütörtökön elsöprő többséggel ratifikálta az Európai Unió alkotmányát.
Múlt vasárnap a franciák többsége elutasította az európai alkotmányt, és bár a választók főként saját politikusaikat akarták büntetni, döntésük az egész uniót megrendítheti. A belpolitikai válságra Chirac elnök azonnali kormányváltással válaszolt, Brüsszelben még a következményeket latolgatják.
A holland szavazópolgárok meggyőző többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányára a szerdai népszavazáson. A nem szavazatok aránya 61,6 százalék volt, az igen szavazatok 38,4 százalékos arányával szemben. A különbség így még a vártnál is nagyobb volt, az utolsó közvélemény-kutatások 55-60 százalékos "nem"-arányt mutattak.
A holland miniszterelnök, Jan Peter Balkenende szerdán tévényilatkozatban sürgette az EU többi tagját, hogy igyekezzenek ratifikálni az unió új alkotmánytervezetét. Így nyilatkozott a német kancellár, Gerhard Schröder is: a ratifikációs folyamatnak folytatódnia kell, mondta.
35 éve indult a Magyar Narancs első évfolyama, és a lappal az eredetileg amerikai gonzó újságírói stílus hazai meghonosítása. A Narancs egykori főszerkesztője, Vágvölgyi B. András azóta szépíróvá képezte magát. 2023-as novelláskönyvében, az Edith Liebermann semmi kis életében akrobatikus nyelvhasználattal szikrázik a szöveg, feszes sztorikat kergetnek a filmszerű etűdök. A fikció, a tényirodalom és az újságírás aranyháromszögében megjósolhatatlanul mozog a magányos dzsungelharcos szerző. Írásai néhol megtestesítenek hagyományos irodalmi és sajtóműfajokat – másutt csak köszönőviszonyban vannak velük. Tárca, riport, karcolat, hagyományosabb novellák. Gonzó villanások a világról. A különleges mix összeáll, és Vágvölgyi egyre gazdagabb életművébe illeszkedik.
Mitől sikeres egy karaktergyilkosság, és miért nem működik egyelőre Magyar Péternél? És melyik volt a magyar politika legsikeresebb karaktergyilkossága?
Továbbra sem járnak jó idők azokra az oroszokra, akiknek megjegyzésük van a Putyin-rendszerre vagy a „különleges katonai műveletre”. Legyen bár balett-táncos vagy különleges ételeket készítő séf az illető. A humoristák fölteszik a kézenfekvő kérdést is: miért nem laknak az oligarchák földszinten? Végül maga KGBéla, az orosz ügynököknek szivárogtató magyar expolitikus is előkerül, aki mond valami fölöttébb érdekeset.
A kiadáscsökkentések és átszervezések hatalmas elbocsátási hullámot indítottak az európai autóiparban, amelyet egyszerre több probléma sújt: 2035-re teljesen át kellene állnia az elektromos autók gyártására, miközben visszaesett a kereslet e járművek iránt. A kínai gyártók egyre nagyobb konkurenciát jelentenek Európában, de még ennél is nagyobb baj, hogy a régi nagy autómárkák rohamosan szorulnak ki a kínai piacról.
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?
A 71 éves korában halálos balesetben elhunyt spanyol Isak Andic Ermay vagyonát 4,5 milliárd dollárra becsülik, ennek alapján a Forbes listáján a világ 785. leggazdagabb milliárdosa. Spanyolországban az ötödik, míg Katalóniában az első helyen jegyzik.