Útmutató a testbeszéd használatához

3 perc

2005.06.09. 11:45

Egy állásinterjú során nem csak a megfelelő felkészültség és a jó ajánlólevél fontos tényező. A testtartásunkból leendő munkaadónk fontos következtetéseket szűrhet le a személyiségünkkel kapcsolatban.

HVG Online fórum
Ossza meg álláskereséssel, munkával kapcsoaltos tapasztalatait a HVG Online fórumának Karrier rovatában!
Mint azt korábban a HVG Online is megírta, a testbeszéd a teljes kommunikációnk 55%-át képezi, míg a verbális tartalom csupán 7, az intonáció és a szövegben tartott apróbb szünetek, sóhajok 38%-ot tesznek ki. Testtartásunkkal és gesztikulációnkkal tehát lényegesen többet elárulunk magunkról, mint gondolnánk, s egy tapasztalt személyzetis pillanatok alatt felmérheti, milyen jelölttel van dolga.

Attól a pillanattól fogva, hogy valaki belépett az interjú helyszínére – ez már az épület előterétől érvényes – szinte azonnal megkezdődik az illető felmérése, méricskélése. Nem szerencsés rágógumit rágva érkezni, s szintén tabu az interjú előtti dohányzás, mivel a cigarettaszagot sokáig meg lehet érezni. A dezodor vagy parfümfelhőben úszó jelölt sem tűnik majd elsőre szimpatikusnak. Érdemes a mobiltelefont már az épületbe belépéskor kikapcsolni, a folyamatos telefonálással sem leszünk ugyanis rokonszenvesebbek.

A beszélgetés során professzionalitást és figyelmet kell sugároznunk. Mielőtt azonban elindulnánk, fontos, hogy öltözékünkön se lehessen fogást találni. Az ápolt, tiszta ruházat, a tiszta cipők és a diszkrét parfüm megfelelő fellépést kölcsönözhet számunkra. Érdemes magunkkal vinni egy dossziét, amely tartalmazz több példányt az önéletrajzunkból, néhány dokumentumot, amelyek korábbi munkáinkkal kapcsolatosak, jegyzettömböt és tollat, mentolos cukorkát, illetve hölgyek esetében a biztonság kedvéért egy tartalék harisnyát is.

Semmiképpen se lépjünk be az interjú helyszínére bekapcsolt mobiltelefonnal, a fülünkből logó mp3-lejátszóval, rágógumit rágva vagy cigarettázva. Ne üljünk le az asztalhoz ásványvizes üveggel vagy kávéspohárral a kezünkben.

Ezt megelőzően azonban szinte biztos, hogy várakoznunk kell az előtérben. Már az a mód, ahogyan a recepcióst vagy a titkárnőt üdvözöljük, befolyásolhatja a megítélésünket. Udvarias köszönés után foglaljunk helye, ahol csendben, nyugodtan várjuk, hogy szólítsanak bennünket. Ilyenkor már ne telefonáljunk és ne izegjünk-mozogjunk. A munkaadó képviselőjével fogjunk kezet, s figyeljünk, hogy kézfogásunk határozott legyen, ez ugyanis az első benyomás kiépüléséhez nagyon fontos. Az izgalom miatt izzadó tenyerünket a találkozás előtt mossuk meg hideg vízzel, s ne szorítsuk ökölbe a kezünket. Mindig legyen kéznél egy zsebkendő, arra az esetre, ha ismét izzadni kezdenénk.

Az interjú során ügyeljünk a nonverbális kommunikációnkra. A szemkonaktus legyen aktív, néhány másodperces időközökre tagoltan nézzünk a velünk szemben ülő szemébe. Ha hozzánk beszélnek, mosolyogjunk és néha bólintsunk egyet. Legyünk előzékenyek, udvariasak, s ügyeljünk a hanghordozásunkra, ne legyünk se túl halkak, se túl hangosak. Üljünk kényelmesen, és lazán, de ne legyünk túl lazák. Ne dőljünk hátra, a talpunk legyen a földön és a derekunkkal támaszkodjunk a szék támlájának. Egy leheletnyit hajoljunk előre, ettől érdeklődőnek fogunk látszani. Ne szakítsuk félbe az interjúztató mondandóját, s még akkor is maradjunk nyugodtak, ha kellemetlen kérdéseket tesznek fel. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a kezünkkel mit kezdjünk, fogjuk meg a tollat és a jegyzetfüzetet, az egyik karunkkal támaszkodjunk a székre.

Az udvarias csevegés is fontos, az interjú során kerüljük a szlenget, beszéljünk tisztán és határozottan. A beszélgetés végén köszönjük meg vendéglátónknak, hogy időt szakított ránk.

Érdemes észben tartani, hogy az interjúztató számára az első benyomás lesz a mérvadó. Ha igénytelennek, vagy figyelmetlennek látszunk, nem sok jóra számíthatunk az állással kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az interjú maga, hogyan sikerült.