Alkotmánybírósági algebra

"Elérkezhet az a pillanat, amikor élnem kell a parlamentben felszólalás lehetőségével" - jelentette ki a HVG-nek Holló András, a pillanatnyilag csupán nyolctagú Alkotmánybíróság (AB) elnöke, miután a múlt csütörtökön kiderült, az Országgyűlés e héten sem szavaz a frakciók által már decemberben megnevezett két alkotmánybíró-jelölt, Bragyova András és Kovács Péter személyéről (HVG, 2004. december 18.). Múlt év december 23-áig az AB belső erőviszonyai bizonyos értelemben még magyarázattal látszottak szolgálni a bíróválasztás körül egy éve tartó huzavonára. A Fidesz-MPSZ-nek nyilvánvalóan nem volt sürgős az elvileg 11 fős AB feltöltése új tagokkal mindaddig, amíg a konzervatív felfogású bírák 5:4 arányban többségben voltak a testületben. Az időhúzás mellesleg bejött: 2004 utolsó nyolc hónapjában az MSZP-SZDSZ-koalíciót összesen öt alkalommal marasztalták el - egyebek közt a Medgyessy-korszak drogliberalizációs lépései miatt - a Donáti utcában. A nyugdíjkorhatárt elért, egykor a kisgazdapárt javaslatára alkotmánybíróvá választott Strausz János visszavonulása óta - vagyis midőn a két nagy táborba tartozó bírák aránya 4:4-re változott a testületben - ugyanakkor már nehezebb megfejteni, miért ragaszkodik három új tag megválasztásához a vezető ellenzéki párt. "Decemberben még Vastagh Pál hangoztatta azt, hogy az MSZP vagy három bírót választ, vagy egyet sem. Mi csak tartjuk magunkat ehhez az »útitervhez«" - összegezte álláspontjukat a HVG kérdésére Répássy Róbert, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese.

HVG

A bíróválasztás körül folyó, sokszor öncélúnak tetsző kötélhúzásnak ellenzéki források szerint nagyon is megvan a maga logikus magyarázata. E szerint az MSZP-frakció az elmúlt hetekben ráébredt arra: akkor cselekszik a saját érdekeinek megfelelően, ha a következő években mindig csak kettesével - egy kormányzati és egy ellenzéki jelölttel - engedi "feltölteni" az AB-t. Így tudja a baloldal garantálni azt - magyarázzák a másik oldalon -, hogy mindig azonos számú konzervatív, illetve szociáldemokrata-liberális orientációjú ítész kerüljön a következő időszakban a testületbe. Ez a fifti-fifti alapon zajló választás a koalíció számára állítólag azért előnyös, mert az AB kötelékéből az elkövetkező két évben (2007 tavaszáig) mind a négy jelenlegi konzervatív bíró távozik, az egykor baloldali jelöltként megválasztott tagok közül viszont csupán két személynek (Holló András, Kiss László) jár le a mandátuma. A paritásos elv következetes alkalmazásával a mai kormánypártok így elérhetik azt, hogy 2006 tavaszától az ő kezdeményezésükre bíróvá lett jogászok folyamatosan minimum egyfős többségben legyenek az évtized második felében. A Fidesznek ezzel szemben az az érdeke, hogy a legközelebbi alkalommal, majd azt követően is három-három fővel egészítse ki a Ház a testületet, mert megfelelő manőverezéssel a harmadik jelöltek között is bekerülhetnek konzervatív jogtudósok a bíróságra (mint Harmathy Attila akadémikus esetében történt).

A harmadik bíró megválasztásától - legalábbis ellenzéki feltételezések szerint - tehát óvatosságból kívánnak eltekinteni a baloldalon. Pedig a szocialista párti házelnök decemberben előterjesztett, nyolc nevet tartalmazó listájáról két hónappal ezelőtt még nemcsak a Fidesz-MPSZ fogadta el Kemenes István szegedi táblabírót, hanem - informálisan - a hosszú éveken át a szegedi jogi karon oktató Vastagh Pál is. Az MSZP-frakció azonban hamar kihátrált a polgári jogász mögül.

A vezető kormánypárt mostani óvatosságában szerepet játszhat, hogy különböző bírói posztok betöltésekor az MSZP már nem egyszer eltaktikázta magát. A jelenlegi pécsi szocialista polgármester, Toller László javaslata nyomán az AB tagjai közé még 1997-ben hatpárti konszenzusos jelöltként bekerült Bagi István ügyvédről például utólag derült ki, hogy alapvetően konzervatív felfogású jogász. Ugyancsak súlyos tévedésnek tartják ma már az MSZP-n belül többen azt is, hogy a Medgyessy-kabinet tavaly tavasszal Czúcz Ottót jelölte luxembourgi magyar bírónak, s e döntés következtében egy csapásra 5:4 arányban kisebbségbe kerültek a balról jött AB-tagok. Az MSZP igazságügyi fiaskói közé tartozik végül az az eset is, amikor 1998 elején a Horn-kabinet az általa favorizált Bán Tamás nemzetközi jogászt képtelen volt beválasztatni a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságra, noha az Európa Tanács döntést hozó parlamenti közgyűlésében éppen az MSZP testvérpártjai voltak relatív többségben.

Az alkotmánybírák jelölésének jelenlegi rendszere megbukott - állapította meg a Tizenhat óra című rádióműsorban Kilényi Géza korábbi alkotmánybíró. 1990 nyara óta csak egyetlen alkalommal - 1998 végén - volt kénytelen (akkor öt héten át) minimális létszámmal működni az AB. Az új tagok kiválasztása körüli taktikázás azonban voltaképpen az egész elmúlt másfél évtizedet végigkísérte. A jelenlegihez hasonló patthelyzetek elkerülése érdekében a Horn-kormány 1997-ben kidolgozott ugyan egy új, háromcsatornás jelölési szisztémát - az AB tagjaira a parlamenti frakciók mellett az államfő és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tehetett volna vetésforgóban javaslatot -, ám ez a parlamentben nem kapta meg a szükséges támogatást.

A jelölési rendszer esetleges módosítása a menetrendszerű pártközi csetepaték nyomán újra és újra napirendre kerül. Trócsányi László szegedi jogászprofesszor, volt brüsszeli magyar nagykövet például megfontolandónak tartaná, hogy belga mintára Magyarországon is korlátozás nélkül kapják meg a parlamenti pártok a jelölés jogát, vagyis a frakciók - amikor sorra kerülnek - konszenzuskényszer nélkül terjeszthessék elő a plénumnak személyi javaslataikat. Hack Péter büntetőjogász pedig úgy látja, a jelenlegi szisztéma sokszor éppen a markáns véleménnyel rendelkező legkiválóbb szakembereket szorítja ki a jelöltek közül. A volt honatya ezért indokoltnak véli, hogy a jelölési jogot szakmai testületekhez, például az MTA állam- és jogtudományi bizottságához telepítsék, s a Ház az így megnevezettek közül válassza ki - szótöbbséggel - az AB-tagokat.

A patthelyzet gyors megszüntetése iránt vérmes reményeket kevesen táplálnak. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is csak annyit "mert" megkockáztatni a HVG-nek, "valamikor a tavasz folyamán biztosan meg fogjuk választani az AB két vagy három új tagját".

BABUS ENDRE