„Azoknak az elégedetlenkedőknek, akik most el akarják zavarni Orbán Viktort, azt mondanám: először is visszamenőleg fizessék ki a számlájukból a rezsicsökkentésnek köszönhetően megtakarított részt. Ez nem demagógia, tessék összehasonlítani egy magyar közüzemi számlát mondjuk egy osztrák vagy német számlával” – mondta Lánczi András filozófus, Orbán-tanácsadó, egykori Corvinus-rektor a Mandinernek adott interjúban.
A közhatalom forrása a nép
Néhány dolgot fontos előre leszögezni. Egyrészt. Bármit is gondol Lánczi András, amit mondott, az vaskos demagógia. „Orbán Viktornak” (értelmezés szerint: az Orbán Viktor nevű magánszemélynek; Magyarország miniszterelnökének mint állami tisztviselőnek; Magyarország kormányának mint intézménynek; vagy a Fidesz nevű pártnak mint intézménynek) a „rezsicsökkentés” nevű dolog egy fillérjébe sem került. Valamiféle tartozásra utalgatni, amit vissza lehetne vagy kellene fizetni „Orbán Viktornak”, egész egyszerűen értelmetlen.
Másrészt. A demagógián túl meglehetősen sarkos – a hatályos Alaptörvénynek ellentmondó – államfelfogásról árulkodik, ha valaki úgy gondolja, hogy az állampolgárok (vagy legalábbis az állampolgárok egy része) bármiféle hálával, mi több, elszámolással tartoznak egy állami intézkedésért. Ez esetben a „rezsicsökkentésért”. Bár a gránitszilárdságú Alaptörvény meglehetősen sok farigcsálást volt kénytelen elszenvedni az elmúlt években, Magyarország formailag mind a mai napig jogállam, államformája köztársaság, amelyben a közhatalom forrása a nép.
„Orbán Viktor” hatalmát nem isteni elrendelésből gyakorolja – nem a nép tartozik elszámolással feléje, ellenkezőleg: mint a közhatalom választott gyakorlója, ő tartozik elszámolással a nép felé.
Harmadrészt. A „rezsicsökkentés” nem több politikai szlogennél.
Magyarországon a rezsi hatósági áras, a lakossági energiaárak és -díjak meghatározása az állam (a kormány és a közműhivatal) által történik.
Ez így volt 2010 előtt is, „Orbán Viktor” kormányzása ebben semmiféle újdonságot nem hozott. A „rezsicsökkentés” egy politikai termék, első alkalommal a Fidesz akkor használta, amikor 2012-2013-ban mérsékelte a lakossági energia hatósági árait. Azóta pedig az akkor meghatározott árak és díjak fenntartását – vagy legalábbis részleges fenntartását – nevezi a kormány/párt „rezsicsökkentésnek”.
Lehetetlen megmondani, mihez képest van a „rezsicsökkentés”