Ügynökviták

Egyhangú támogatással javasolta általános vitára az MSZP ügynöktörvény-javaslatát az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A fenntartásait hangoztató Fidesz-MPSZ annak ellenére megszavazta a javaslat parlamenti vitára bocsátását, hogy a párt képviselői által ebben a tárgyban készített alkotmánymódosító javaslatot a bizottság többsége elutasította. Az ellenzéki párt változatlanul arra törekszik, hogy az ügynököket és az irányítókat ki lehessen zárni a közéletből, s ezt az elvárásukat is módosító indítvánnyal próbálják majd érvényesíteni. Ebből a megfontolásból támogatták az MSZP - az SZDSZ által ellenzett - alkotmánymódosító indítványát is. A Fidesz-MPSZ közben elkészítette saját ügynöktörvény-tervezetét is. E szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnák azokat, akik köziratot eltitkolnak, elrejtenek vagy hamisítanak, s újfent megkövetelné, hogyha valakinél az állambiztonsági levéltár illetékességébe tartozó közirat van, harminc napon belül adja le. A Fidesz-MPSZ nem szeretné a titkosszolgálatokra bízni, milyen anyagot tartanának meg, ám ők nem egy független testületet, hanem az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát tartják alkalmasnak arra, hogy az irattitkosítást felülbírálja.

Közben nagy reklámhadjárattal ügynöklistát probált prezentálni egy politikai tanácsadó cég, az eredmény azonban enyhén szólva nem lett meggyőző, a becslések szerint százezresre tehető ügynöklétszámból lapzártánkig 58 nevet sikerült összelapátolni. Ennek kapcsán Rainer M. János, az 56-os Intézet igazgatója bejelentette, ha hamarosan nem készül el a törvény, akkor egy történészcsoport feltárja az állambiztonsági hálózatok működését, s az adatvédelmi törvény kutatókra vonatkozó pontja alapján nyilvánosságra hozza a hivatásosok, a hálózati kapcsolatok és az ügynökök neveit is.