Uniós szabályokba ütközik a magyar üzemanyagáfa csökkentése

Európai benzinstratégiák

Az európai kormányok különféle árcsökkentő intézkedésekkel igyekeznek mérsékelni az üzemanyagok drágulásának gazdasági hatásait. Ausztriában a Royal Dutch/Shell éppen kedden literenként 3 eurócenttel csökkentette benzinárait a kutaknál, a dízelolajét pedig 1 centtel mérsékelte, miután a pénzügyminiszter különadóval fenyegette meg az olajtársaságokat. Lengyelországban szeptember 15-től az év végéig csökkentik a fogyasztási adót, Belgium a háztartási fűtőolaj áfájából ad visszatérítést. További részletek

Jó ideje világos, hogy a kormány az általános áfakulcsot csökkenteni kívánja 25 százalékról 20 százalékra jövő év január 1-től. A mostani intézkedés az üzemanyagok vonatkozásában már megelőlegezné a parlament későbbi döntését az általános áfakulcs mértékéről.

Az adócsökkenés nyilván jó dolog mind az üzleti, mind a magánszférának, így tehát örömmel fogadják azt. De nem biztos, hogy mindenki hasonló lelkesedéssel fogadja majd a változást - áll az Ernst & Young elemzésében.

Az EU-csatlakozással elfogadtuk az unió szabályrendszerét, így az áfát szabályozó úgynevezett hatos direktívát is. A direktíva kimondja, hogy minden tagállam csak egy általános adókulcsot, illetve maximum két alacsonyabb kulcsot használhat.

Az általános adókulcs nálunk jelenleg 25 százalék, a két alacsonyabb kulcs 15 százalék és 5 százalék. Ha a parlament az üzemanyagok vonatkozásában október 1-től elfogadja a 20 százalékos áfakulcsot, akkor gyakorlatilag bevezeti a negyedik áfakulcsot Magyarországon, ami az uniós szabályok szerint nem lehetséges.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a 20 százalékos kulcs csak alacsonyabb adómértéknek minősülhetne, hiszen az általános kulcs, legalábbis jövő év január 1-ig, megmaradna 25 százalék. Alacsonyabb mértéket viszont csak a direktíva H mellékletében felsorolt termékek, és szolgáltatások vonatkozásában lehet alkalmazni. Mondani sem kell, hogy az üzemanyag nem szerepel a felsorolásban, így csak általános mértékkel adózhat.

Egy limitált kibúvót azonban hagy a direktíva a tagállamoknak a kötelező szabályok alól két esetre. Egyik, ha a tagállam az adó felszámításával kapcsolatos eljárást akarja egyszerűsíteni (jelen esetben erről nem beszélhetünk), a másik, ha adókikerülést akarnak megszüntetni.

Itt már érdekesebb a kérdés, hogy az alacsonyabb adótartamú ukrán import adókikerülésnek számíthat-e egyáltalán. Erős kétségeink vannak az állítás védhetőségét illetően, de tegyük fel, hogy elfogadható indoknak minősül majd.

Azonban a tagállamoknak ebben az esetben is teljes körűen tájékoztatniuk kell a Európai Bizottságot az intézkedés megtétele előtt, amely egy hónapon belül tájékoztatja a többi tagállamot. A tagállamoknak és a bizottságnak maximum két hónapjuk van, hogy esetleges ellenvetéseiket előterjesszék.

Egyetértés esetén a bizottság javaslatára még a Tanácsnak is egyhangúlag kell támogatni a derogációs kérelmet. Hacsak nem történtek már lépések ezen a téren, nem valószínű, hogy a szükséges hozzájárulások a szűk határidőn belül beszerezhetőek.

Még egy megjegyzés: az uniónak nem feltétlenül érdeke, hogy Magyarországon alacsonyabb áfakulcsot alkalmazzunk az üzemanyagra, hiszen az áfabevételek egy része a közös uniós kasszát gyarapítja.

Összefoglalva, jó lenne, ha csökkenne az üzemanyagok adóterhelése, de nem biztos, hogy ez az áfa oldaláról valósítható meg. Sajnos túl sok „ha” szerepel ebben a történetben. Lehet, hogy végül vissza kell térni a jövedéki adómérték csökkentéséhez, amelynek minimumát szintén meghatározza az unió, vagy bele kell törődnünk abba, hogy csak január 1-én csökken a benzin ára.

Ernst & Young