Ki mennyit keres Magyarországon?

Fizetések - lassú emelkedés © Magyar Nemzeti Bank

Csökken a multik bérelőnye a hazai tulajdonú cégekkel szemben - állítják a Magyarországon működő vezetési tanácsadók szakemberei. Bár a nemzetközi vállalatok ma is a többieknél magasabb béreket ígérnek alkalmazottaiknak, a különbség már korántsem olyan nagy, mint néhány éve, - állítja Poór József, a Mercer Kft. tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.

Vannak már jelei a munkavállalók által régen áhított bérkonvergenciának is: egyes szektorokban - a hazai mezőnyből tradicionálisan kiemelkedő bankok és biztosítók mellett az informatikai ipar és a marketing területén is - a magyarországi bérek közelebb kerültek az uniós átlaghoz.

A Hay Group Kft. felméréséből pedig egyenesen az derül ki, hogy míg a magyarországi fizikai munkások tavalyi átlagos jövedelme nem érte el a németországi szaktársaik által kapott summa 17 százalékát, az idén januártól júliusig terjedő időszakban ez az arány meghaladta a 19 százalékot (a felső vezetők körülbelül a 40 százalékát kapják a hasonló pozíciójú németekének).

A vezetői jövedelmeknél Lipcsei András, a Dr. Pendl és Dr. Piswanger International Kft. ügyvezető igazgatója 10-12 százalékos növekedést tapasztalt. Poór és Lipcsei összességében a tavalyihoz képest 7-9 százalékos emelkedésről beszél a versenyszférában, ahol a bruttó bérek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005 első félévében 7,2, míg a közszférában 16,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket (miközben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek). 

Az infláció 5 százalék alá csökkenése miatt a korábbi években megszokottnál kevesebb tere marad a bérek emelésének s így az ezzel való differenciálásnak. A bér ösztönző ereje helyett a cégek egyre nagyobb részben hosszú távú kompenzációs csomagokkal igyekeznek magukhoz csábítani az értékesnek ítélt szakembereket. Ezek a csomagok beosztástól és szektortól függően olyan elemeket tartalmaznak, mint például a tréning, a karrierlehetőség, a részvényopció, illetve a részvényvásárlási lehetőség.

Természetesen az ország különböző részein sem egyforma a helyzet. Budapesten lehet a legjobban keresni: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2004-ben a fővárosban átlagosan bruttó 86 854 forintos alapbérrel számolhattak a fizikai, 197 025 forinttal a szellemi foglalkozást űzők. Jó hír, hogy a közmondásosan szegény Kelet-Magyarország egyes régióiban is javulnak a feltételek: Szabolcs-Szatmár-Beregben a fenti számok 2003-ról 2004-re 64 076-ról 70 863, illetve 121 888-ról 134 527 forintra emelkedtek. Az autópályák mentén kimutathatóan magasabbak a fizetések, mint a kevésbé frekventált területeken.

A friss diplomások a HVG által megkérdezett szakértők szerint 100¬250 ezer forint közötti havi fizetés reményében indulhatnak munkahelyszerző harcukba, az érettségi után elhelyezkedni próbálók pedig a minimálbértől 100¬150 ezer forintig terjedő fizetéssel kalkulálhatnak. Az ügyviteli beosztásokban, munkakörtől függően, évi 1,5-2 milliótól 3,5-4 millió forintig terjednek a bérek.

A teljes cikk a HVG szeptember 29-én megjelenő számának mellékletében olvasható.