Ötéves börtönre ítélték szerdán Moszkvában Grigorij Melkonyancot, a Golosz nevű független választási megfigyelő civilszervezet (NGO) vezetőjét, amelynek – hivatalosan – az volt a bűne, hogy együttműködött a hasonló európai csoportokat tömörítő szervezettel, az ENEMO-val, így egyebek mellett nemcsak tanácsokat kapott a külföldiektől, hanem pénzt is az oroszországi választások szabályosságának ellenőrzésére. A Goloszt és az ENEMO-t azonban az orosz hatóságok még 2021-ben „nemkívánatos” szervezetnek minősítették, így tevékenységét megtiltották. Melkonyancot a „külföldi ügynökök” tevékenységét szabályozó és a nemkívánatos szervezeteket tiltó törvények alapján marasztalták el és nem csak börtönt kapott, hanem 14 évre eltiltották a „közösségi tevékenységben” való részvételtől is.
A hol államfőként, hol miniszterelnökként negyed évszázada hatalmon lévő Vlagyimir Putyin nevével fémjelzett orosz vezetés egy másik eszközzel is hatékonyan számol le azokkal, akik nem pontosan azt gondolják, mint amit a Kremlben szeretnének: érvényben van egy olyan szabályozás is, amely pénzbüntetéssel és börtönnel büntetheti azokat, akik „lejáratják” az orosz hadsereget vagy „hazugságokat” terjesztenek az Ukrajna elleni invázióról. Ezt tette szerintük Oleg Orlov, a nemzetközi hírű civilszervezet, a Memorial Nobel-békedíjas vezetője is, aki ezért két és fél év börtönt kapott.
Míg a kedden beterjesztett magyar törvénytervezet részben egyesíti a különböző orosz törvényekbe foglalt korlátozásokat és ezzel nagy ugrást jelent a civil szervezetek, médiumok és pártok tevékenységének ellehetetlenítésében, Moszkva hosszú idő alatt, néha ellentétes irányú mozgások révén jutott el a demokrácia elveinek szinte teljes negligálásáig.
