Draskovics Tibort hallgatta meg az Apró-Gyurcsány bizottság
3 perc
2005.10.05. 16:11
Az Apró-Gyurcsány érdekkör milliárdjainak titkait vizsgáló bizottság szerdai ülésén meghallgatta Draskovics Tibor volt pénzügyminisztert a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációja ügyében.
Draskovics Tibor a bizottsági meghallgatás elején kijelentette: ismerete szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Erdős Ákos üzletember üzleti kapcsolata nem befolyásolta a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációját. Szijjártó Péter, a bizottság fideszes elnökének kérdésére, miszerint milyen okok indokolták, hogy egy éves szinten 500 millió forintos nyereséget termelő és állami szempontból stratégiai fontosságú vállalatot mégiscsak eladjanak, annak ellenére, hogy az állam ezen a vállalaton keresztül tudta moderálni a tankönyvek árait, a volt pénzügyminiszter azt mondta: a kormány 2003. decemberében fogadta el az rt. privatizációs koncepcióját, "akkor én nem voltam hivatalban lévő miniszter".
Nem az rt. privatizációja volt az egyetlen olyan tranzakció, ahol az ajánlattevők a második fordulóban nem ugyanazt az árat mondták, mint az első fordulóban - emelte ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: az érvényes ajánlati kötöttség mellett tett ajánlatok közül ez (a Láng Holding Rt.) ajánlata volt a legmagasabb - tette hozzá.
Arra az ellenzéki kérdésre, miszerint miért volt fontos, hogy hirtelen, gyorsan ezt a privatizációs eljárást lefuttassák, úgy válaszolt: szó sem volt gyors, elkapkodott, azonnali privatizációról. Itt érvényesült egy, a kormány által meghatározott, programozott menetrend - tette hozzá. Megjegyezte, hogy az utóbb érvényesnek elfogadott ajánlat lényegesen meghaladta az ÁPV Rt. rendelkezésére álló vagyonértékelésben meghatározott vagyonértéket, tehát "sikerült a céget vagyonérték felett értékesíteni".
Csiha Juditnak, a bizottság alelnökének a kérdésére, miszerint a privatizációs kiíráskor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bármifajta igényt megfogalmazott-e a privatizációval kapcsolatban, Draskovics Tibor elmondta: a kormány döntésének időpontjában Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, ő a privatizációval kapcsolatban semmi elvárást nem fogalmazott meg. Gyurcsány Ferenc, aki akkor sportminiszter volt, sem tett semmi lépést a privatizáció ügyében - tette hozzá.
Draskovics javaslata: vizsgálják meg soron kívül a tranzakciót
"Amíg én pénzügyminiszter voltam, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjáról sem Medgyessy Péterrel, sem Gyurcsány Ferenccel, annak egyetlen minőségében sem beszéltem" - jelentette ki, hozzátéve: "folyamatban lévő pályázat alatt olyanokkal, akik a pályázatban érdekeltek, egyébként sem találkoztam, én azt hiszem, hogy Erdős Ákossal életemben nem beszéltem, de pénzügyminiszterségem alatt bizonyosan nem".
Drakovics Tibor hangsúlyozta: látva az rt. privatizációjával kapcsolatos, az ellenzéki pártok részéről megnyilvánuló fokozott érdeklődést, arra kérte a felügyelő bizottságot, hogy soron kívül vizsgálja meg ezt a tranzakciót. A felügyelő bizottság anyagából az derült ki, hogy jogszabályoknak megfelelően zajlott a tranzakció, ezért intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá. A meghallgatás végén újból kiemelte: ez szabályos tranzakció volt, a vagyonvesztés pedig nem értelmezhető ahhoz képest, hogy a részletek ismerete nélkül ki mit adott volna az rt-ért. A vagyonvesztés csak ahhoz képest értelmezhető, ki mennyit volt hajlandó adni, és ez hogy viszonyul az elvégzett vagyonértékeléshez - tette hozzá.
Szijjártó Péter összegzésében azt mondta: olyan okokat nem lát a privatizáció mögött, amelyek gazdasági szempontból ezt racionálisan alátámasztották volna. Csiha Judit az ülés végén bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelzése szerint a jövő héten kész megjelenni a bizottság előtt.
Faragó Péter, a testület szocialista tagja az ülés után azt mondta: az "ellenzék egy nagyon is egyértelmű koncepció mellett viszi ezt a vizsgálóbizottságot". Erdős Ákos nagyon pontos választ adott a kérdésekre, Draskovics Tibor szintén, amire "az ellenzéki képviselők nem is tudtak mit reagálni, csak annyit, hogy ez nekik nem tetszik" - tette hozzá. Véleménye szerint a privatizáció nem arról szól, hogy az állam azokat a cégeket privatizálja, amelyek veszteségesek, hanem arról szól, hogy az állam megszünteti az állami tulajdon döntő részét, eladja, és nem úgy válogat, hogy (egy cég) nyereséges vagy veszteséges.
Nem az rt. privatizációja volt az egyetlen olyan tranzakció, ahol az ajánlattevők a második fordulóban nem ugyanazt az árat mondták, mint az első fordulóban - emelte ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: az érvényes ajánlati kötöttség mellett tett ajánlatok közül ez (a Láng Holding Rt.) ajánlata volt a legmagasabb - tette hozzá.
Arra az ellenzéki kérdésre, miszerint miért volt fontos, hogy hirtelen, gyorsan ezt a privatizációs eljárást lefuttassák, úgy válaszolt: szó sem volt gyors, elkapkodott, azonnali privatizációról. Itt érvényesült egy, a kormány által meghatározott, programozott menetrend - tette hozzá. Megjegyezte, hogy az utóbb érvényesnek elfogadott ajánlat lényegesen meghaladta az ÁPV Rt. rendelkezésére álló vagyonértékelésben meghatározott vagyonértéket, tehát "sikerült a céget vagyonérték felett értékesíteni".
Csiha Juditnak, a bizottság alelnökének a kérdésére, miszerint a privatizációs kiíráskor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bármifajta igényt megfogalmazott-e a privatizációval kapcsolatban, Draskovics Tibor elmondta: a kormány döntésének időpontjában Medgyessy Péter volt a miniszterelnök, ő a privatizációval kapcsolatban semmi elvárást nem fogalmazott meg. Gyurcsány Ferenc, aki akkor sportminiszter volt, sem tett semmi lépést a privatizáció ügyében - tette hozzá.
Draskovics javaslata: vizsgálják meg soron kívül a tranzakciót
"Amíg én pénzügyminiszter voltam, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjáról sem Medgyessy Péterrel, sem Gyurcsány Ferenccel, annak egyetlen minőségében sem beszéltem" - jelentette ki, hozzátéve: "folyamatban lévő pályázat alatt olyanokkal, akik a pályázatban érdekeltek, egyébként sem találkoztam, én azt hiszem, hogy Erdős Ákossal életemben nem beszéltem, de pénzügyminiszterségem alatt bizonyosan nem".
Drakovics Tibor hangsúlyozta: látva az rt. privatizációjával kapcsolatos, az ellenzéki pártok részéről megnyilvánuló fokozott érdeklődést, arra kérte a felügyelő bizottságot, hogy soron kívül vizsgálja meg ezt a tranzakciót. A felügyelő bizottság anyagából az derült ki, hogy jogszabályoknak megfelelően zajlott a tranzakció, ezért intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá. A meghallgatás végén újból kiemelte: ez szabályos tranzakció volt, a vagyonvesztés pedig nem értelmezhető ahhoz képest, hogy a részletek ismerete nélkül ki mit adott volna az rt-ért. A vagyonvesztés csak ahhoz képest értelmezhető, ki mennyit volt hajlandó adni, és ez hogy viszonyul az elvégzett vagyonértékeléshez - tette hozzá.
Szijjártó Péter összegzésében azt mondta: olyan okokat nem lát a privatizáció mögött, amelyek gazdasági szempontból ezt racionálisan alátámasztották volna. Csiha Judit az ülés végén bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelzése szerint a jövő héten kész megjelenni a bizottság előtt.
Faragó Péter, a testület szocialista tagja az ülés után azt mondta: az "ellenzék egy nagyon is egyértelmű koncepció mellett viszi ezt a vizsgálóbizottságot". Erdős Ákos nagyon pontos választ adott a kérdésekre, Draskovics Tibor szintén, amire "az ellenzéki képviselők nem is tudtak mit reagálni, csak annyit, hogy ez nekik nem tetszik" - tette hozzá. Véleménye szerint a privatizáció nem arról szól, hogy az állam azokat a cégeket privatizálja, amelyek veszteségesek, hanem arról szól, hogy az állam megszünteti az állami tulajdon döntő részét, eladja, és nem úgy válogat, hogy (egy cég) nyereséges vagy veszteséges.