EU-asztalon a madárinfluenza elleni védekezés

Az EU képviselői és a miniszterek óva intettek mindenfajta pánikkeltéstől a madárinfluenzával kapcsolatban. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a résztvevők tájékoztatást adnak majd a tervezett intézkedésekről, de semmi ok a pánikra, aggodalomra. Markosz Kiprianu, az EU egészségügyi biztosa a nemzetközi együttműködés szükségességére mutatott rá a járványveszély elleni harcban.

A rendkívüli tanácskozás összehívását Franciaország kezdeményezte, amely attól tart, hogy az EU a világkereskedelmi tárgyalásokon a mezőgazdasági szubvenciók visszafogása terén túl nagy engedményeket tesz. Ez a párizsi kormány számára létfontosságú kérdés: Franciaország az EU legnagyobb agrártermelője, s a szervezet közös mezőgazdasági politikájának (KAP) legfőbb haszonélvezői a francia parasztok. Nem véletlen, hogy az EU legutóbbi, idén júniusi csúcsértekezletén a KAP megreformálására vonatkozó felvetések váltották ki az egyik legnagyobb vitát - s az sem, hogy a mostani luxemburgi találkozóra Párizs küldte a legnagyobb delegációt, nem kevesebb, mint négy miniszterrel.

A madárinfluenza kérdése "menet közben" került fel a napirendre, miután kiderült, hogy Törökországban és Romániában megjelent e kór vírusa. Bár az Európai Bizottság az új veszélyforrásra gyorsan reagált, s betiltotta az élő madarak, illetve a baromfikészítmények behozatalát e két országból, szakértők attól félnek, hogy a vírus - ha sikerül átalakulnia - az embereket is tömegesen megfertőzheti.

Az EU stockholmi betegségmegelőzési központjának igazgatója, Jakab Zsuzsanna azonban nyilatkozatában - amelyet Luxemburgban is nyilvánosságra hoztak - óva intett a pániktól: mint mondta, egyelőre a madárinfluenza csak minimális veszélyt jelent az emberek egészségére. Azoknak kell vigyázniuk, akik a fertőzött madarakkal dolgoznak, s számukra az ügynökség óvintézkedéseket dolgoz ki.

Az Európai Bizottság egyelőre a vírusellenes szerek felhalmozását tartja a legfontosabbnak, erre ösztökéli a tagállamokat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint minden tagállamnak akkora készlettel kellene rendelkeznie, hogy azzal szükség esetén azonnal elláthassa saját lakosságának egynegyedét. Ehhez képest egyes EU-források szerint a 25 tagállam, valamint Izland, Norvégia, illetve Liechtenstein ma még együttesen is csak 10 millió adaggal rendelkeznek ezekből a szerekből - majdnem 500 millió emberre.