Így vizezi fel a kormány a cégek fenntarthatósági kötelezettségeit

A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?

Május 13-án Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a 2026-os költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyben egy sor módosító indítvány szerepel a beszállítói láncok tisztaságáról szóló ESG-törvényhez, köztük több olyan, amelyekre a szakma már számíthatott a nemzetgazdasági tárca március végi bejelentése alapján. A minisztérium és a törvény végrehajtásáért felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) – megfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlásait – olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amelynek legfontosabb eleme, hogy

a törvény hatálya alá tartozó nagyvállalatok további kétéves felkészülési időt kapnak az első tanúsított ESG-beszámolójuk elkészítéséhez, a mikro-, kis- és középvállalkozások pedig 2027 közepéig teljes mértékben mentesülnek minden ESG-adat-szolgáltatási kötelezettség alól.

A könnyítések és egyszerűsítések összhangban vannak az uniós ESG-előírás, a CSDDD néven ismert direktíva nemrégiben történt fellazításával. A magyarországi vállalatoknak már eddig is komoly fejtörést okozott mind a közvetlen, mind a beszállítóként való közvetett megfelelés, az adatszolgáltatás ugyanis rengeteg adminisztrációval, valamint jelentős többletköltségekkel jár.

https://hvg.hu/360/20250525_hvg-lukacs-akos-esg-szakerto-fenntarthatosag-unios-direktivak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az ESG-törvény 2023. decemberi elfogadásakor még úgy fogalmazott, hogy az jelentős lépés lesz a magyar vállalatok versenyképességének előmozdításában, ami az akkori uniós hozzáállást tekintve akár még igaznak is tűnhetett.

Hozzászólások