A nemzeti érdekek erősebb védelmét ígéri az új lengyel államfő

Kaczynski kampányában azt hangsúlyozta, hogy ha megválasztják, első külföldi útja Washingtonba vezet, mert jelezni akarja, hogy országa számára szerinte a transzatlanti barátság a legfontosabb. Ezzel együtt azt ígérte, hogy adott esetben öntudatosan kiáll országa érdekei mellett Amerikával szemben is. De így tesz az Európai Unióban is, de különösen Németországgal és Oroszországgal szemben - mondta.

Lengyelország számára az Egyesült Államokhoz fűződő viszony az utóbbi években egyre fontosabb lett, miközben Oroszországgal fenntartott kapcsolatai egyre fagyosabbakká váltak az elmúlt egy év során.

Lech Kaczynski © AP

Kaczynski pártjának, a Jog és Igazságosságnak (PiS) az élén ikerfivére, Jaroslaw áll, és ez a párt nyerte meg a szeptemberi parlamenti választásokat is. Vasárnap esti sajtóértekezletén Lech Kaczynski egyértelműen jónak minősítette Lengyelország EU-tagságának első évét, de kijelentette: "Nem rejtem véka alá, hogy ellenzem az európai alkotmány tervezetét". Az euró lengyelországi bevezetésének kérdését pedig szerinte népszavazásra kellene bocsátani, esetleg

2010-ben, mert a közös európai pénz bevezetésével az ország felad valamennyit szuverenitásából. Mindazonáltal pártja, a PiS támogatja a költségvetési hiány csökkentését, ami az euróövezeti csatlakozás egyik fő kritériuma.

Bár Németország és Oroszország fontos kereskedelmi partnere Lengyelországnak, a nagy szomszédokhoz fűződő kapcsolatát még mindig beárnyékolják a hitleri Németország és a II. világháborúban, majd a kommunizmus évtizedei alatt a Szovjetunió által okozott károk és szenvedések.

A választási kampányban Kaczynski többször kijátszotta a németellenes kártyát, nyilvánvalóan azért, hogy megszerezze az idősebb nemzedékek minél több szavazatát. A vasárnapi urnazárás után azonban békülékenyebb hangot ütött meg: "Teljesen jószándékúan közelítem meg a lengyel-német viszonyt" - mondta. Sietett hozzátenni, hogy vannak fontos megoldatlan kérdések, például annak az orosz-német gázvezetéknek a terve, amely Lengyelországot kikerülve, a Balti-tenger alatt húzódna. A terv olyan félelmet váltott ki Varsóban, hogy a két nagyhatalom ismét Lengyelország háta mögött szövetkezik, ahogyan ez többször előfordult a múltban. Kaczynski nagyon súlyos problémának nevezte a tervet, de ezúttal nem mondott olyat, amely szerint egyértelműen meg akarná akadályozni annak megvalósítását.

Az Oroszországhoz fűződő viszonnyal kapcsolatban azt mondta, hogy azon lehetne javítani, ha Vlagyimir Putyin hajlandó volna Lengyelországba látogatni, amit az előző lengyel elnök, Aleksander Kwasniewski hivatali ideje alatt ritkán tett meg.

Ismét elítélte az a tervet, amelyet bizonyos jobboldali német politikusok pedzegetnek, hogy létre kellene hozni Berlinben a II. világháború után Közép-Európából elüldözött több millió német emlékközpontját. Kaczynski szerint egy ilyen központ azt a látszatot keltené, mintha a németek nem az elkövetői, hanem elszenvedői lettek volna a XX. század legvéresebb konfliktusának.

Kampányában keveset szólt a távozó kormánynak arról a tervéről, hogy a jövő év elejéig kivonja a lengyel katonákat Irakból, pedig a PiS más vezetői korábban célozgattak arra, hogy a lengyel alakulatok tovább maradhatnának az arab országban, ha újra tudnák tárgyalni Washingtonnal a koalíciós erőkben való részvétel feltételeit.

Az iraki lengyel szerepvállalást a lengyel lakosság többsége ellenzi, és sokaknak van olyan érzése, hogy ezt az áldozatot az Egyesült Államok nem jutalmazza kellőképpen, egyebek között iraki befektetések lehetőségével, több lengyelországi amerikai befektetéssel vagy a vízumkötelezettség feloldásával.