A francia zavargások visszhangja

A párizsi utcákról érkező hadijelentések ellenére az európai elit igyekszik kizárólag francia problémaként értékelni a történéseket - írta a liberális orosz Vremja Novosztyej napilap hétfői számában. Ezt az elhatárolódó magatartást Fjodor Lukjanov politológus azzal magyarázza, hogy valójában egyetlen kormány sem tudja, miképpen lehetne megoldani azoknak a külföldieknek a problémáját, akik nem tudnak beilleszkedni a számukra új társadalomba.

Megszólal egy érintett

Az utcai gerillaharc két gyerek tragikus halála miatt Clichy-sous-Bois-ban lángolt fel először. A hvg.hu a történésekről és az okokról kérdezte Hegedűs Tamást, az áldozatok tanárát. Olvassa el a hvg.hu interjúját!

A Nyezaviszomaja Gazeta megállapítja, hogy azok a párizsi elővárosok, ahol a zavargások kezdődtek, s amelyek fél évszázada még munkásnegyedek voltak, mára a tétlenség és az élősködés menedékévé váltak. A zavargásokat nem a dolgozó tömegek egyenlőségi törekvése váltotta ki, hanem a semmit el nem érők irigysége azok iránt, akik bizonyították képességüket egy gazdag, virágzó és igazságos társadalom megteremtésére.

A társadalom egészséges erői egyre nehezebben állhatnak ellen a kisebbségek (többnyire teljesen megalapozatlan) követeléseinek anélkül, hogy a nacionalistáknak minősüljenek. De ez a címke a jelek szerint hamarosan nem lesz többé szégyenbélyeg az európai politikusok szemében, máskülönben egész Európára súlyos ítélet mondatik ki - fejtegette Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász kutató a lapban.

Az integráció nem sikerült

Felkészületlenül érték a francia politikusokat a bevándorlók között kitört zavargások, holott tény, hogy a problémák nem az egyik napról a másikra, s nem véletlenül keletkeztek - véli a prágai sajtó.

"A most kirobbant keverék már évek óta készült, hiszen az első tiltakozó akciókra, amelyekben az észak-afrikai bevándorlók felhívták a figyelmet nehéz helyzetükre még 1983 novemberében, a 14 éves Mitterand-éra kezdetén került sor" - írja a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap. A mai jobboldal, akárcsak a korábban kormányzó baloldal egyaránt felelősek azért, hogy a franciaországi városok peremei a gettókhoz hasonlítanak - szögezi le a tekintélyes lap.

A probléma nem magában a bevándorlásban van, hanem abban, hogyan épültek, illetve nem épültek be a bevándorlók a francia társadalomba. A bevándorlók integrációja úgy Franciaországban, mint néhány más nyugat-európai országban is nem túl sikeres - véli a konzervatív Lidové Noviny.

A baloldali Právo szerint a fiatal muzulmánokban felgyülemlett negatív energia kitörésének, így a zavargásoknak is a legfőbb oka a cél és a jövő nélküli élet, amely a bevándorlók jelentős részét érinti. Azt már nehéz meghatározni, hogy ebben konkrétan milyen szerepe van a muzulmán mentalitásnak, a francia állam rossz szociális politikájának, illetve a muzulmán vallási hagyományok és a nyugati világ közötti eltéréseknek. Az azonban világos, hogy az e téren megmutatkozott semmittevés most tömeges agresszivitássá fajult.

A legnagyobb hiba az volt, hogy a francia vezetés hosszú ideig önmagukra hagyta a problémás elővárosokat, lakótelepeket - véli a liberális Mladá Fronta Dnes.

Erdogan: az iszlám fátyol megtiltása az oka

Erdogan: a fátyol az oka © AP

Az iszlám fátyol viselésének iskolai tilalma a franciaországi zavargások egyik oka - vélekedett Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. Erdogan, akivel a Milliyet című török napilap készítettinterjút hétfői számában, annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi folyamat a franciaországi iskolákban kezdődött, mert az iszlám fátyol iskolai viselését tiltó törvény hozzájárult a bevándorlók kirekesztettségi érzésének és ez erőszakot szült.

"Mi mindig megvédtük a civilizációk szövetségét, hogy az iszlámot és a Nyugatot közelítsük egymáshoz, és meg akartuk értetni, hogy mennyire fontos Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz e téren. Egyesek azonban, főleg a franciák, ezt nem akarták megérteni" - jelentette ki a török kormányfő.

Irán beszél emberi jogokról

Irán vasárnap felszólította Franciaországot, hogy tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat a tíz napja tartó zavargások után is. "Reméljük, hogy a francia kormány tiszteletben tartja nép jogait és békésen válaszol követeléseire, és nem leszünk tanúi az emberi jogok megsértésének az országban" - jelentette ki Hamid Reza Aszefi iráni külügyi szóvivő, aggodalmának adva hangot a franciaországi helyzettel kapcsolatban.

Irán, amelyet rendszeresen megbélyegez a nemzetek közössége az emberi és kisebbségi jogok megsértése miatt, többnyire azzal válaszol, hogy azokat az eseteket idézi fel, amelyeknek Nyugaton a muzulmán lakosság esik áldozatul.

Az orosz külügyminisztérium óvatosságra intette vasárnap Franciaországba készülő, vagy már ott tartózkodó állampolgárait a városokban eluralkodó erőszak miatt. A közlemény felszólította az oroszokat, hogy "szigorúan kövessék a helyi hatóságok és utazási irodák előírásait."