A csontritkulás nemcsak megelőzhető, de úgy tűnik, visszafordítható is – így fogjunk neki

7 perc

2025.05.31. 15:00

A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepe van az életmódnak, különösen az étkezésnek és a mozgásnak. Hogyan eszik, és hogyan sportol, akinek sikerült visszájára fordítani a folyamatot? Milyen figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek még sok-sok évvel a csonttörés előtt, és kinek jár az ingyenes szűrés Magyarországon?

Gyógyszeres kezelés nélkül, pusztán életmódváltással fordította vissza a csontritkulását – állítja az 58 éves Sarah Magee. A brit nő történetéről először, tavaly év végén a The Telegraph számolt be. A cikkben csontsűrűségmérésekkel bizonyítva mutatták be, hogy lassan, több év alatt ugyan, de valóban sikerült visszafordítania a csont tömegének fogyatkozásával és minőségének romlásával, valamint fokozott törékenységével járó betegséget. Magee történte azért is izgalmas, mert semmi olyasmi nincs benne, amit korábban ne lehetett volna tudni a csontritkulás megelőzéséről, de

arról, hogy a káros folyamat kizárólag életmóddal akár vissza is fordítható, eddig kevesebb szó esett.

A történet hőse egy átlagos középkorú nőhöz képest kifejezetten sportos életet élt. Bár az iskoláséveit még nem ez jellemezte, később aktív felnőtté vált. Fiatalon edzőterembe járt köredzésekre, majd negyvenéves kora után elkezdett komolyan futni. 2008-ban már élete első maratonjára készült. Az edzések során azonban kellemetlenségei támadtak, fájni kezdett a bal lába, és a kivizsgálások úgynevezett stressztörést mutattak ki a sípcsontjában. Ez olyan csonttörés, amely ismétlődő, apró terhelések vagy mikrotraumák hatására alakul ki, nem pedig egy nagyobb sérülés következtében. Bár a férje sportterapeutaként dolgozott, ekkor még sem benne, sem az orvosaiban nem merült fel, hogy az 58 éves, sportos nő csontritkulásban szenvedhet.

„Ha nem mozgunk, a csontjaink elporladnak, az izmaink leépülnek, és renyhül a bélrendszerünk”

Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük.

Magee meggyógyult, visszatért a futáshoz. Öt évvel ezelőtt éppen egy 50 kilométeres maratonra készült, amikor megint fájni kezdett a bal lába. Bár a távot teljesítette, a vizsgálat újabb stressztörést mutatott ki a bal sípcsontjában. A férje éppen ekkoriban gondolkozott azon, hogy egy új típusú csontsűrűségmérő eszközt vásárol sportterápiás klinikájára a hagyományos csontdenzitometriás (DEXA) készülék mellé. Az új eszközt a feleségén próbálta ki először, és alaposan meglepte őket az eredmény. a vizsgálati eredmények szerint ugyanis a nő gerincében két csigolya is a csontritkulásos tartományban van, míg a csípője az oszteopénia és a csontritkulás határán mozog. (Az oszteopénia a csontritkulás előszobája, ilyenkor a csontsűrűség alacsonyabb a normálisnál, de még nem minősül csontritkulásnak.)

Sarah Magee fejében ekkor összeállt, hogy tulajdonképpen számos kockázati tényező hajlamosította a csontritkulásra.