Elkapták Ante Gotovinát

Nemzeti hősként is ünnepelték

A spanyol területen történt letartóztatás hírét Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék főügyésze jelentette be csütörtökön Belgrádban, kisegészítve azzal, hogy a tábornokot hamarosan Hágába szállítják. Köszönetet mondott egyúttal a zágrábi hatóságoknak az akcióban való közreműködésért.
 
A háborús bűnök vádjával körözött, 50 éves horvát tábornok alig két hónapja jelezte ügyvédjén keresztül, hogy hajlandó feladni magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ha hazájában állítják bíróság elé. Gotovina ellen a törvényszék 2001-ben emelt vádat háborús bűncselekmények miatt, amelyeket az ügyészek szerint a horvátországi szerbek ellen követett el az 1991-95-ös horvát-szerb háborúban.

Idegenlégió, drogcsempészet, Fergeteg

Nem hivatalos életrajzi adatok szerint a most 49 éves Gotovina 18 évesen már a francia idegenlégióban szolgált, mégpedig az elit egységeknél. Volt Afrikában, Guatemalában és Paraguayban. A párizsi Le Monde című lap szerint Gotovina 1978-as leszerelése után francia útlevéllel beutazta a világot. Dél-Franciaországban letelepedve környezetéhez volt légiósok, titkos ügynökök és szélsőjobboldali aktivisták tartoztak, s részt vett egy titkos gaulle-ista szervezet fedőcégének létrehozásában is. 1986-ban Franciaországban öt év börtönre ítélték egy ékszerlopás miatt, 1987 szeptemberében szabadult, s Dél-Amerikába települt át, ahol félkatonai szervezeteknek tartott "szakképzési tanfolyamokat".

A Fergeteg évfordulója © http://display.freeblog.hu

1990-ben, néhány hónappal a függetlenség kikiáltása előtt - más források szerint 1991 júniusában - tért haza Horvátországba. Gotovina belépett a horvát hadseregbe, és gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1992 októberében a spliti katonai körzet parancsnokává nevezték ki, s e poszton maradt 1996 márciusáig.

Sajtóértesülések szerint a horvát hadseregnél töltött időben egy drogcsempész-hálózatot is kiépített.

Bár távollétében Franciaországban két ízben is elítélték korábbi erőszakos cselekményekért, s a francia titkosszolgálat fegyvercsempészéssel vádolta, a horvát tiszt "elérhetetlen" maradt az igazságszolgáltatás számára.

1995 augusztusában Horvátország "Fergeteg" fedőnévvel hadműveletet indított a szerb kézen lévő Krajina térség felszabadítására, s a parancsnokságot Ante Gotovinára bízták.

A Nemzetközi Törvényszék 2001. május 21-i vádirata szerint az offenzíva három hónapja alatt a horvát erők számos törvénytelenséget követtek el a krajinai szerbek ellen. "Ezek a bűnök - köztük az el nem menekült krajinai szerbek legyilkolása, gyújtogatások, falvak lerombolása és kifosztása nagymértékben folytatódott még több mint három hónappal azután is, hogy a horvát hatóságok ellenőrzésük alá vonták a térséget".

Kormányszóvivői reagálás
 
"Elhárult az utolsó olyan probléma is, ami Horvátország uniós csatlakozásának támogatását illetően több uniós országban felvetődött" - reagált Batiz András kormányszóvívő arra a hírre, hogy őrizetbe vették Ante Gotovina háborús bűnök elkövetésével gyanúsított tábornokot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy értesült az elfogás híréről, telefonon beszélt a horvát miniszterelnökkel - hangsúlyozta a szóvívő, aki szerint a beszélgetés során szóba került a horvát-magyar, barcsi kormányülés is, amelynek várható időpontja 2006. január vége, február eleje.

A háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok letartóztatása után Belgrádra és Banja Lukára még nagyobb nyomás nehezedik majd a nemzetközi
közösség részéről a szerb háborús főbűnösök elfogása érdekében - vélik egyöntetűen szerbiai politikusok és elemzők.

Ezen a véleményen van Borisz Tadics szerb elnök és Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszter is, akik  politikustársaiktól eltérően azonnal gratuláltak Zágrábnak.

Tadics gratulált Horvátországnak "nagy sikeréhez", és reményét fejezte ki, hogy Szerbia is kézre keríti a háborús bűnökkel vádolt személyeket. Leszögezte, hogy éjt nappallá téve kell keresni a hágai vádlottakat. Draskovics ugyancsak gratulált Zágrábnak, és szintén azt mondta, hogy "minden erőbedobásra szükség van a hágai akadályok elgördítéséhez".

Belgrádban bombaként robbant a hír Gotovina letartóztatásáról, de nem csak azért, mert Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze itt hozta nyilvánosságra az őrizetbe vételt. A belgrádi média által megszólaltatott demokrata tömbbeli politikusok és elemzők nyilatkozataiban erősen túlsúlyban van az a vélemény, hogy Gotovina letartóztatása után Belgrádra, illetve Banja Lukára még nagyobb nyomás fog nehezedni a nemzetközi közösség és Carla Del Ponte részéről, a szökevények letartóztatása gyakorlatilag első számú államérdekké lépett elő. 

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Bizottság vezetője rámutatott arra is, hogy Gotovina letartóztatásával Szerbia, illetve a boszniai Szerb Köztársaság "egyedül maradt a térségben", elmozdult a Zágráb és Belgrád közötti egyensúly, és Szerbia nem mutogathat többé Zágrábra, amikor követelik tőle a hágai vádlottak letartóztatását.

A belgrádi média idézte csütörtökön Paddy Ashdownt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét, aki üdvözölte a horvát tábornok letartóztatását, és hasonlóképpen azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezután Belgrád és Banja Luka kerül a nemzetközi figyelem középpontjába, a nemzetközi közösség fokozni fogja a rájuk nehezedő nyomást, hogy elfogják a srebrenicai népirtás két főbűnösét, Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladics hadseregtábornokot.