FT: a belső megosztottság károsíthatja hazánk megítélését

A brit üzleti napilap által összeállított hatoldalas elemzés szerint a veszélyes egyensúlytalanságok ellenére a magyarok átlagosan jobban élnek, mint bármikor. Az egy főre jutó hazai össztermék az uniós statisztikai hivatal adatai szerint az idén elérte az EU-átlag 62 százalékát a 2000-ben mért 52 százalékról, és a Budapest környéki térség két-három éven belül esetleg már nem lesz jogosult uniós fejlesztési segítségre, mert "nem lesz elég szegény" ehhez.

A lap által idézett egyik diplomáciai forrás ugyanakkor azt mondta, hogy a politikai rendszer a jelek szerint nem képes kitörni "belső megszállottságából", csak éppen Magyarország most már az EU keretein belül működik, és sokkal többen fognak felfigyelni arra, ami itt történik.

Az elemzés szerint a politikai megosztottság intenzitása nemcsak a külföldi befektetőket és a diplomatákat riasztja, de kiszorítja gyakorlati politikai vitát, és nehézzé teszi a konszenzus elérését fontos ügyekben, emellett aláássa a közintézmények jó hírnevét és függetlenségét.

Antall György, a néhai Antall József miniszterelnök fia azt mondta a Financial Timesnak, a magyar politika, azzal, hogy nem a valós helyzettel foglalkozik és nem a megfelelő kérdéseket teszi fel, rendre több problémát teremt, mint amennyit megold.

A két legnagyobb párt egyetért például abban, hogy az önkormányzati rendszer alapvető átalakításra szorul. Mégis, a komoly reformokra irányuló, kétharmados többséget igénylő javaslatok mindegyike megfeneklett a pártok ellenállásán, és kompromisszumnak jele sincs, áll a londoni napilap mellékletében.

A Financial Times szerint "ez a lenullázó politika" károsította az olyan közintézményeket, mint a jegybank, a főügyészség vagy a legfőbb pénzügyi ellenőrző szerv. Mivel ezeket a hivatalokat politikai kinevezettek vezetik, feltételezik róluk - akár jogosan, akár nem -, hogy tevékenységük pártelkötelezettséget tükröz, áll az elemzésben.

A lap szerint Járai Zsigmond jegybankelnök, akit 2001-ben a Fidesz nevezett ki, olyan heves és gyakori támadásokat intéz a szocialista kormány ellen a magyar költségvetés egyébként valóban katasztrofális helyzete miatt, hogy figyelmeztetéseit a piac most már jórészt figyelmen kívül hagyja, és hazai körökben is politikailag motiváltként vetik el.

Szabados Krisztián politikai elemző a Financial Timesnak azt mondta Járai Zsigmondról, hogy az MNB elnöke "egyértelműen politikus, már nem jegybanki vezető".

A lap szerint ugyanakkor "természetesen" a politikai és gazdasági elemzőkről is feltételezik a pártkötődést. Amikor a Standard & Poor's hitelminősítő két munkatársa nemrég Budapesten járt a magyar szuverén adósosztályzat felülvizsgálata végett, és független közgazdászok után érdeklődtek a kormánynál, azt mondták nekik, hogy ilyesmi nem létezik, áll a Financial Times hétfői Magyarország-mellékletében.

Az elemzés szerint tíz éve, a költségvetési és pénzügyi válság árnyékában, a magyar kormány drasztikus reformok mellett kötelezte el magát, megalapozva a beruházásra és exportra épülő, többé-kevésbé máig kitartó gazdasági növekedést.

Az utána következő kormányok azonban kétpárti támogatás hiányában nem hajtották végre a szükséges reformok következő szakaszait az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban. Valójában mindkét párt populista költekezésbe kezdett a családi kedvezményektől a közalkalmazotti fizetéseken és a lakástámogatásokon át az energiaár-támogatásokig minden téren, áll az elemzésben.

Ennek eredménye az elemzők várakozása szerint a 7 százalékát közelítő idei költségvetési hiány, amely 2006-ban 8-9 százalék is lehet.

Mindez azonban eddig csekély érezhető hatást gyakorolt az üzleti tevékenységre és a beruházásokra. A valuta megingásával kapcsolatos félelmek ellenére a magyar gazdaság "változatlanul pezseg"; a harmadik negyedévi, éves szintre számolt növekedés elérte a 4,5 százalékot. Sok befektető Magyarországot választotta térségi központjául, és a gazdaság érési folyamatának jeleként a magyar vállalatok is terjeszkednek már külföldön.

Így - Magyarország "belső megszállottságával" és a társadalom "törzsi jellegű megosztottságával" együtt is - az üzleti szféra nyitottabb és kifelé tekintőbb, mint valaha, és Magyarország ez idő szerint ennek köszönhetően prosperál, áll a Financial Times hétfői mellékletében.