EU-büdzsé: amit lehetett, kihoztunk belőle

A professzor egyik legfőbb problémaként azt emelte ki, hogy a 2007-2013-as pénzügyi időszak alatt nem kezdődik meg a közös agrárpolitika reformja. Ezen kívül egy sikeres, fenntartható unióhoz több pénz kellene kutatás-fejlesztésre, továbbá a versenyképesség és a kohézió erősítésére - tette hozzá Inotai András.

Szerinte Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az EU költségvetésében 2013-ig több mint 40 százalékkal részesedő mezőgazdasági támogatások rendszere változna, és az agrárrendtartás teljesen megszűnne. Az igazgató érvelése alapján ugyanis így egyenlő feltételekkel versenyezhetne a magyar gazda a jelenleg nagyobb támogatottságot élvező franciával.

Szemlér Tamás, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa a hétvégén elfogadott kerettervet úgy értékelte, hogy Magyarország "szűk tárgyalási mozgástérben a maximumnál többet vívott ki".

Utalt arra, hogy az uniós szinten a korábbi költségvetési javaslathoz képest 13 milliárd euróval nagyobb közösségi pénzösszegből Magyarország 8 százalékot kap, holott a bruttó nemzeti összterméke alapján gazdaságilag az uniónak csak 1,2 százalékát adja.

Az összesen 862 milliárd euróra megszabott hét éves büdzséből így Magyarország mezőgazdasági kifizetések nélkül 22,6 milliárd euróval részesedik, ami 3,5 százalékos arány - jelezte Szemlér Tamás. Hozzátette, hogy a keretszámokat 2004-es állandó árakon állapították meg, ezért az EU-szinten évi átlagosan 1,5 százalékos inflációval számolva 2013-ban folyó áron akár az eredeti összegnél 10-15 százalékkal is több pénzt kaphat Magyarország.

Inotai András kitért arra, hogy az elfogadott keretösszegen túl számos olyan lehetőség áll rendelkezésre, amely jelentős pénzügyi segítséget jelenthet az országnak. Példaként említette az EU úgynevezett külső akcióira elkülönített 50 milliárd eurós keretét. Ebből ha Magyarország vállalkozásokon keresztül 2 százalékot megszerezne, az megegyezne azzal a pénzösszeggel, amelyet hétvégén az előző büdzsé-tervezethez képest sikerült kiharcolni.