Saját reményeiből farigcsált új, dinamikus növekedési pályát a kormány

6 perc

2025.05.19. 13:04

2025.05.19. 15:04

A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.

Jövőre 4,1, 2027-re 3,9, majd folyamatosan 4,1 százalékos gazdasági növekedést tervez a kormány – derül ki a 2026-os költségvetéshez kiadott úgynevezett fejezeti kötetekből. Ez jóval optimistább a kutatói várakozásoknál és feltehetőleg a realitásoknál is. Már a start is kétséges: az idei esztendőben, amely az elmúlt évek stagnálása után az elrugaszkodás éve lenne, a hivatalos, nemrég lefelé korrigált növekedési prognózis 2,5 százalék.

Ezzel szemben az Európai Bizottság hétfőn megjelent prognózisa csupán a GDP 0,8 százalékos bővülésére lát esélyt. Minap frissített előrejelzésében a CIB Bank is alig észrevehető, 1,1 százalékos GDP-bővülésre számít idén. Jövőre az Európai Bizottság 2,5 százalékot vár, az eltérés a kormányzati prognózistól 1,6 százalékpont, nem elhanyagolható, és magyarázatra szorul.

Brüsszel szerint is elmarad a repülőrajt: a magyar növekedést az utolsó helyre várják a régióban

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.

Ahhoz pedig, hogy 2026-tól valóban ráállhat a gazdaság egy olyan, viszonylag dinamikus növekedési pályára, amely 2014 és 2019 között jellemző volt, több feltétel szerencsés egybeesésének kellene teljesülnie. Ezek címszavakban:

  • csillapodó nemzetközi konfliktusok,
  • a fő uniós piacok zavarainak rendeződése és tempós bővülésük,
  • az államháztartás hiányának folyamatos és fokozatos mérséklése – hogy ne legyen szükség újabb adóemelésekre, utólagos korrekciókra –,
  • a termelékenység erőteljes javulása és
  • megfelelően vonzó, kiszámítható üzleti környezet.

Ez első pillantásra túl sok egyszerre. Talán második pillantásra is.