Jelölt tervez

Inkább százméteres sprinthez, semmint - a kormányfő által meghirdetett - száz lépéshez hasonlítható az a feladatsor, amit Veres János pénzügyminiszterként kíván véghezvinni. Tervei közül az agrármérnök-közgazdász végzettségű jelölt - aki 1994-ben lett az MSZP országgyűlési képviselője, s 111 millió forintos készpénzvagyonával, két nyírbátori családi házával, A6-os Audijával és többhektárnyi erdejével, szántójával az egyik leggazdagabb honatya - egyelőre csak annyit árult el a HVG-nek, hogy az adó-, a társadalombiztosítási (tb) és a jóléti rendszerekhez, a foglalkoztatási és az önkormányzati szabályokhoz egyaránt hozzányúlna. A kormány-, illetve parlamenti döntést igénylő módosításokhoz szükséges jogszabálytervezetek egy része a jövő hétre már el is készül - ígérte Veres, aki elkötelezett az EU-nak benyújtott konvergenciaprogram teljesítése, a büdzsé hiányának mérséklése mellett, továbbá hogy több pénz maradjon az adózóknál. Úgy véli: mindez abszolút értékben nem feltétlenül vezet a büdzsé kiadási oldalának csökkentéséhez, ugyanakkor - ha nem is égbekiáltó összegeket, de - bevételnövekedést remél a leendő pénzügyminiszter a szürke- és a feketegazdaság kifehérítésétől. Nem elsősorban az ellenőrzés fokozása, hanem inkább ösztönző elemek révén szeretné bevonni például a közteherviselésbe azt az egymillió munkaképes korú embert, aki jelenleg sem adót, sem tb-járulékot nem fizet.

Ami egyébként az államháztartási kiadásokkal kapcsolatos eddigi pénzügyminisztériumi elképzeléseket illeti, szorgalmaznák az egészségügyben például a finanszírozási kiskapuk bezárását, így a teljesítmények felpumpálására ösztönző rendszer átalakítását. A HVG értesülései szerint fokozatosan szigorítanák a korkedvezményes és a rokkantnyugdíjazás rendszerét, a szociálpolitikában pedig egységesítenék és jövedelemhatárhoz kötnék a jelenleg szerteágazó juttatásokat, emellett régi vesszőparipa a mentességek és kedvezmények körének szűkítése. Felmerült például egy sajátos cafetériarendszer bevezetése, e szerint törvény mondaná ki, hogy a munkáltatók évente mekkora összegig adhatnának béren kívüli juttatásokat dolgozóiknak.