Megjelent a videojáték-konzolok új generációja

5 perc

2005.05.26. 11:09

A Microsoft és a Sony a múlt héten csaknem egyszerre mutatta be legújabb videojáték-konzolját. Ezeknél már kötelező a széles sávú internetkapcsolat, a minél élethűbb grafikáról pedig a hét-nyolc évvel ezelőtti szuperszámítógépekével vetekedő műveleti sebesség gondoskodik.

Alig telt el néhány óra azt követően, hogy a Los Angelesben, az Oscar-díjátadások korábbi színhelyén, a Shrine Auditoriumban a múlt héten rendezett nagyszabású videojáték-kiállításon szóróajándékként kiosztották a Microsoft új konzoljához, az Xbox 360-hoz használható cserélhető előlapokat, azok már meg is jelentek az eBay online bolhapiacán, ahol az áruk a 200 dollárt is elérte. Igaz, a fehér és ezüst alapon zöldes színű koncentrikus köröket ábrázoló lapot az esetleges vevők még hónapokig legfeljebb csak nézegetni tudják, a licitálási láz is jelzi, mekkora várakozás övezi a játékkonzolok újabb generációját.

Az első lépést a Microsoft tette meg, amikor még a kiállítás előtti napokban a célközönség által leginkább nézett MTV zenecsatornán egy félórás prezentációban - többek között a Gyűrűk ura trilógiában Frodót alakító Elijah Wood közreműködésével - bemutatta az Xbox 360-at. Az amerikai szoftveróriás riválisa, a japán Sony már a hivatalos program keretében állt elő a maga készülékével, a PlayStation 3-mal (PS3), és a szakértők között azonnal beindult a szenvedélyes vita arról, melyik újdonság is a jobb.

Abban mindkét masina megegyezik, hogy a nagy sávszélességű internethez kapcsolódás alapkövetelmény, és a beépített mikroprocesszorok műveleti sebessége, valamint a grafikai kártya teljesítménye bőven felülmúlja a mai átlagos személyi számítógépek (pc) tudását. Sőt a másodpercenkénti műveletek száma - nyomozta ki a londoni Financial Times gazdasági napilap - nagyjából annyi, mint amennyit az USA Oak Ridge-i atomkutató központjának szuperszámítógépe teljesített nem is olyan régen, 1998-ban. Közös az is, hogy mindkét konzol "motorjának" kifejlesztésében és gyártásában részes az amerikai IBM. A PS3-ban a Toshiba, az IBM és a Sony együttműködésével létrehozott, Cell névre keresztelt, csaknem 300 millió tranzisztort tartalmazó szupercsip (HVG, 2005. március 19.) működik majd. A Microsoft pedig az eddig alkalmazott Intel processzorokat az Xbox 360-ban - a név jelentése, hogy a felhasználó egy 360 fokos körrel leírt játék univerzum középpontjába kerül - három, egyenként 3,2 gigahertzes PowerPC processzorra cseréli, amelyet az IBM gyárt. A csere bája, hogy a PowerPC-családhoz tartozó csipeket használnak a Microsoft régi ellenlábasának számító Apple számítógépei is, a kaján kommentátorok pedig úgy látják, az Xbox 360 dizájnja magán viseli az éppen az iPod digitális lejátszó és az iMac komputer nyomán divatossá vált formajegyeket.

A Sony és a Microsoft törekvése világos: konzoljuk legyen a lakás multimédia-központja, az ugyanis újabb alkalmazások és ezzel profitlehetőségek felé nyitja meg az utat. Ennek érdekében mindkét készülékben van dvd-lejátszó - a Sony jelenlegi zászlóvivője, a PlayStation 2 (PS2) már most is kínálja ezt a lehetőséget -, az Xbox 360-ba pedig bekerült egy 20 gigabájtos, cserélhető merevlemez is. Emellett képes összekapcsolódni a lakáson belüli hálózaton keresztül a Windows XP operációs rendszer Media Center változatát futtató számítógépekkel, hogy hozzáférjen azok digitális zenei, film- vagy fényképállományához. A Sony viszont a nagy felbontású mozgóképek tárolására alkalmas, 50 gigabájt kapacitású úgynevezett blu-ray lemezek olvasására is képessé teszi a PS3 dvd-játszóját. Ezzel nem egyszerűen többletszolgáltatást nyújt, de előnyre is igyekszik szert tenni abban a küzdelemben, amelyben a Toshiba vezette fejlesztői csoport HD-dvd-jével vív a dvd-lemezek következő generációjának formátumáért (HVG, 2004. szeptember 25.).

A nagy kapacitású konzolok föladják a leckét a játékszoftveríróknak is, hiszen a két rivális ígéretei szerint a műveleti sebesség és a bivalyerős grafikus kártyák lehetővé teszik, hogy az animáció közelítsen a hollywoodi szuperprodukciókban megszokott vizuális trükkök életszerűségéhez. Iparági várakozások szerint ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy videojáték kifejlesztésének a költsége a jelenlegi duplájára, 20 millió dollárra is emelkedhet, ami magával hozhatja, hogy a bemutatkozó sikerszoftverek az USA-ban a megszokott 50 dollárról minimum 60-ra drágulnak. A Microsoft és a Sony is azt ígéri, hogy az Xbox 360 és a PS3 "visszafelé kompatibilis" lesz, azaz lejátssza majd a korábbi konzolgenerációkra írt játékokat is.

Az évi 25 milliárd dollárra becsült forgalmú videojáték-piacon elsőként - a bejelentés szerint már az idei karácsony előtti bevásárlási szezonban - az Xbox 360 jelenik meg. A Microsoft ugyanis tanult abból, hogy amikor 2001-ben csak egy évvel a PS2 után érkezett az üzletekbe az Xbox, már nem tudta behozni a Sony készülék kezdeti előnyét, ráadásul a nyomott árak miatt az utóbbi két pénzügyi évében évi mintegy 1,2 milliárd dollárt fizetett rá a hardverre a szoftvercég. Sokat nyomott a latban az is, hogy a PS2-re gyorsan elkészültek a konzol képességeit kihasználó új játékok, ezért most Los Angelesben a Microsoft igyekezett hangsúlyozni, hogy karácsonyra mintegy negyven szoftver közül válogathatnak az Xbox 360 vásárlói.

A PS3-at jövő tavasszal piacra dobni tervező Sony viszont abban bízik, hogy lojális vásárlói várnak néhány hónapot. Reményeit arra alapozza, hogy a PS2 - amely a japán cég forgalmának tizedét, de üzemi nyereségének kétötödét hozza - jelenleg elsöprő fölényt élvez: világszerte mintegy 87 millió darabot adtak el belőle, míg az Xboxból körülbelül 20 milliót (az igazi játékőrültek viszont mindkét konzolt megveszik, hogy azokat a szoftvereket is nyúzhassák, amelyek csak a másikra írva hozzáférhetőek). Csaknem 20 millió darabot értékesített saját konzolából, a GameCube-ból a piac korábbi vezetője, jelenleg harmadik szereplője, a japán Nintendo is, amely két nagyobb riválisa "oldalvizén" szintén bejelentette a maga újdonságait.

A Nintendo nem tör a "lakás multimédia-központja" címre - iparági kommentárok szerint ehhez nincs is meg a másik két vetélytárshoz mérhető pénzügyi ereje -, Revolution néven jövőre, egy egyelőre meghatározatlan időpontban olyan konzolt kínál, amelynek hangsúlyozottan csak a játék a feladata (a csipet itt is az IBM adja). A cég reményei szerint a vonzerő a másik két készüléktől elmaradó gyorsaság és grafikai képesség miatt az lehet, hogy a Nintendo az internetről letölthetően hozzáférhetővé teszi húszéves múltjának játékait, illetve figuráit. A japán vállalat másik újdonsága a Game Boy Micro, az eddigi legkisebb hordozható videojáték-konzol - e téren a Nintendo fölényes piacvezető, a Sony nemrég debütált PlayStation Portable-je (PSP) egyelőre csak néhány százalékos szeletet tudott kiszakítani magának. Nemrég debütált a két képernyős, hordozható Nintendo DS is. Az erre írt új játék, a Nintendogs máris 400 ezer példányban kelt el Japánban, ami a tamagocsi hazájában nem csoda: a "kutyanevelő" szoftverrel fölszerelt készülék ugyanis képes érzékelni, ha egy "társa" van a közelben, és akkor azt digitális ugatással üdvözli.

NAGY GÁBOR