Vezetőválság a Magyar Rádióban

Szijártó István © Neubauer Rudolf

Nem lesz könnyű helyzetben az a Bródy Sándor utcai telefonközpontos, akitől hétfőn azt kérik, kapcsolja a Magyar Rádió Rt. (MR) első emberét. Adhatná Hollós János alelnököt, akit - miután nyilvánvalóvá vált, hogy nem sikerül új elnököt választani az intézmény élére - Kondor Katalin nevezett meg átmeneti utódjául. De továbbíthatná a hívást Szijártó István gazdasági igazgatónak is, őt ugyanis a tulajdonosi jogokat gyakorló MR Közalapítvány kuratóriumának (MRK) elnöksége - kormánypárti szavazatokkal, MDF-es tartózkodás és fideszes távolmaradás mellett - bízta meg az ügyek átmeneti vitelével.

Pedig a helyzet mindenki szerint teljesen egyértelmű. Gellért Kis Gábor, a közalapítvány MSZP-s elnöke és a fideszes elnökhelyettes Szadai Károly is így gondolja - csak míg előbbi szerint Szijártó a jogszerű utódja Kondornak, addig az utóbbi szerint nem kérdés, hogy Hollós az. A felek ott tartanak, hogy kölcsönösen azt javasolják egymásnak, a másik forduljon bírósághoz. Vagyis lapzártánkkor csak az volt biztos, hogy Kondor elnöki megbízatása július 31-ével megszűnik, utódját pedig két fordulóban sem sikerült megválasztania a kuratóriumnak.

Kezdetben sokkal egyszerűbbnek ígérkezett az elnökváltás. Az első rádióelnöki pályázatot még márciusban írták ki, amelyre végül hatan jelentkeztek. Eredetileg a két nagy párt közös befutójának tekintett Such György újságíró volt a legesélyesebb (HVG, 2005. április 23.). Ő ugyanis az első akadályt sikerrel vette, a kuratóriumi elnökség kompromisszumos jelöltjeként azonban a civil szervezetekkel kiegészített nagykuratórium előtt már elbukott. A kudarc csak Such kedvét vette el a próbálkozástól, az újabb körben már tizenöten szálltak harcba a rádióelnöki posztért. De ekkor már a pártok delegáltjai is képtelenek voltak megegyezni. Az elnökválasztás harmadik menetére, a hétfői határidőig 14 érdeklődő akadt: 10 korábbi pályázó fenntartotta indulási szándékát, négyen most vásárolták meg a pályázati csomagot.

Megjósolhatatlan, mikor lesz sikeres a választási procedúra, ezért a parlamenti pártoknak nagyon nem mindegy, ki lesz a közrádió átmeneti ura. Öt éve, Hajdu István rádióelnök távozásakor szintén alelnökének adta át a stafétabotot (HVG, 2000. szeptember 9.), s volt már ügyvezető elnöke a Magyar Televíziónak és a Duna Televíziónak is. A személyekről eddig a szokásjog döntött, miután a médiatörvény nem egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy ki irányítsa a közmédiumot, ha annak nincs megválasztott elnöke; nem ismeri a törvény sem a kuratóriumi elnökség által kinevezett tulajdonosi megbízott, sem pedig a leköszönő elnök által kijelölt ügyvezető alelnök intézményét. Kondor éppen az eddigi gyakorlatra, valamint az MR szervezeti és működési szabályzatára (amely szerint az elnök akadályoztatása esetén gondoskodik az általa meghatározott munkamegosztás szerinti helyettesítéséről) hivatkozva nevezte ki átmeneti utódjául az Orbán-interjúk készítőjeként elhíresült Hollóst. Aki viszont Gellért Kis szerint "alelnöki működésével nem szolgált rá a bizalomra", ráadásul Kondornak nincs joga arra, hogy kiválassza átmeneti utódját, hiszen nem akadályoztatva van, hanem lejár a megbízatása. A médiatörvény szelleme alapján az ügyvezető kiválasztása a tulajdonos, vagyis a közalapítvány joga. Kondor lépése akkor sem jogszerű, ha korábbi elnökök is így jártak el - tette hozzá a kuratóriumi elnök.

Másképp gondolja a közalapítvány ellenőrző testülete. A Fidesz-delegált Mészáros László elnök szerint a tulajdonosi jogokat ellátó kuratóriumnak - és legfőképp a pártdelegáltakból álló elnökségének - nincs más joga és tennivalója, mint az új elnök megválasztása. Mészáros szerint a megoldás kulcsa a médiatörvény 67. szakasza, amely szerint az alá tartozó részvénytársaságoknál nem működik igazgatóság, a társasági törvényben rögzített igazgatósági hatáskört az rt elnöke gyakorolja: ő nevezi ki alelnökeit, határozza meg feladataikat. Szerintük ebből következik, hogy a leköszönő elnök joga, felelőssége, sőt kötelessége utódjául megnevezni egyik alelnökét.

A jogi kétségek miatt a Gellért Kisék által elsőként kiszemelt Gőblyös István (HVG, 2005. július 23.) végül nem is vállalta a megbízatást, így lett Szijártó a tulajdonosi megbízott. Szadai szerint ez is azt bizonyítja: a kormánypártok célja mindenáron elérni, hogy bárki, csak ne Hollós legyen az ügyvezető. Szadai ráadásul nem érti, miért vállalta el a feladatot (múlt pénteken alá is írták a megbízási szerződést) Szijártó, aki - mint mondta - öt éve még az akkor távozó elnök megbízottjaként volt ügyvezetője a Rádiónak. A mostani egészen más helyzet - nyilatkozta Szijártó István a HVG-nek. Akkor csonka kuratórium működött, s nem a távozó elnöktől, hanem az általa megbízott alelnököktől kapta a kinevezést, magyarázta. Szijártó elismeri, hogy nincs könnyű helyzetben, de a számlákat akkor is alá kell írni, ha a kuratórium elnöksége képtelen megegyezni.

Ő mindenesetre arra készül, hogy most csupán három hónapra, az új elnök megválasztásáig szól különleges megbízatása, s addig mindent megtesz annak érdekében, hogy a Rádió gazdasági helyzetét egyensúlyban tartsa, a műsorokat érintő személyi döntéseket - ígéri - nem fog hozni. Hollós János a HVG megkeresésére csak annyit közölt, hogy két és fél hete Kanadában van, s fogalma sincs, mi történik itthon, hétfőn mindenesetre munkába áll.

Bár a szemben álló felek között feloldhatatlannak tűnik az ellentét az átmeneti megoldást illetően, abban mindenki egyetért, hogy akkor kerülhetne pont az ügy végére, ha lenne új elnöke a közmédiumnak. A pályázatokat augusztus 23-áig lehet beadni, s legkorábban október 1-jétől lehet teljes jogú választott vezetője a közrádiónak.

PÁLMAI ERIKA