Toronyláz

"Nincs kifogásunk az ellen, hogy egy ingatlanfejlesztő csepeli Manhattant alakítson ki a sziget északi részén" - célzott a HVG-nek a jelenleg érintetlen észak-csepeli terület jövőjére Horváth Gyula alpolgármester. Bár a sziget északi csücskén, a tervezett szennyvíztisztítótól keletre a főváros az új, idén májusban elfogadott településszerkezeti tervében közpark kialakítását jelölte meg, a csepeli helyhatóság már árulja a még építési övezetté sem minősített telkeket. Így nem kizárt, hogy a területet megvásárló befektető inkább felhőkarcolókat épít majd a városközponthoz közeli, értékes telkeken, amelyeket 8000 forintos négyzetméterenkénti áron szerezhet meg. A telítődő budapesti ingatlanpiacon a fejlesztők egyre inkább a magassági korlátok feszegetésével próbálják felhívni magukra a figyelmet, gyakran nem törődve a minőséggel és a főváros városépítészeti elképzeléseivel.

A Városházán ma már főpolgármester-helyettes áll a városfejlesztési iroda élén, amely kiemelten kezeli a Duna-parti ingatlanfejlesztéseket, s néhány nagy projektre éppen most készül ötletpályázatot kiírni. "A Közraktárak és az Óbudai Gázgyár területe lesznek a főváros nagy beruházásai, amelyeket a piaccal együttműködve kíván megvalósítani" - jelölte ki a fejlesztési prioritásokat Beleznay Éva, a városfejlesztési iroda vezetője. Csakhogy kissé elkésettnek tűnik a főváros igyekezete, hiszen egyre-másra emelkednek a folyóparton a New York-i Manhattanre legfeljebb haloványan emlékeztető, olcsó, látványosan rossz minőségű üvegből készülő, építészek szerint kritikán aluli toronyházak. A néhány befektető által korábban megszerzett értékes folyóparti területeken felhúzott épületek pedig meghatározzák a városképet. A fővárosnak egyébként nem is lehet beleszólása a Duna mentén egyre inkább megnyúló belváros képének kialakításába, hiszen csak az általános feltételeket határozza meg a Budapest területén folyó építkezésekhez. A kerületi szabályozási tervek (kszt) elkészítésében pedig gyakorlatilag az ingatlanfejlesztők diktálnak, ráadásul a jogszabályok szerint az önkormányzatok akár egyetlen háztömbre is készíthetnek önálló kszt-t, ha egy beruházó ezt igényli.

"Jó a kapcsolatunk az önkormányzattal, így reményeink szerint sikerül kivívnunk, hogy a készülő szabályozási terv még a jelenleg 55 méterben maximáltnál is magasabb épületeket engedélyezzen az Újpesti-öböl közelében" - vázolja a tipikus befektetői hozzáállást Szili Balázs, a Duna Plaza mögötti négy, 30 méter magas tömbből álló, Prestige Towers fantázianevű épületegyüttest felhúzó Transelektro Vagyonkezelő Kft. marketing- és értékesítési igazgatója. A helyhatósággal kötött megállapodás értelmében a cég már el is készítette a Duna-parti térkőburkolatos sétányt, és heteken belül elkezdődik a jachtkikötő építése is az 5 milliárd forintos Prestige Towers-beruházás mellett. Szili szerint ma már minden valamirevaló fejlesztő megpróbál újdonságot létrehozni. "A magassággal jól lehet operálni, jobban lehet keverni a funkciókat" - indokolja a tendenciát Szili, hozzátéve, hogy a Prestige Towersben kialakítandó lakásokat a kétoldali panoráma teszi egyedivé.

A Rákos-patak és az újpesti vasúti híd közötti 30 hektáros területből 6 hektárt birtokló Transelektro egyébként mintegy 100 milliárd forintos befektetéssel egy egész városközpont kialakítását tervezi, amelyben várhatóan nem egy csupa üveg toronyház is helyet kap majd. Elképzeléseiben olyannyira szabad kezet kap a kerületi önkormányzattól, hogy a Meder utca és az északi összekötő vasúti híd közti terület szabályozási tervének elkészítését a cégre bízta az angyalföldi helyhatóság. A Foka-öbölre vonatkozó kszt-t pedig a három fázisban, 18 milliárd forintos beruházással mintegy 4000 lakást kialakító Autóker Holding Rt.-re bízták, holott állítólag maga a kerületi főépítész is ódzkodott az első körben felhúzandó "beach-stílusú", azaz tengerparti hotelsorra emlékeztető épületek tervétől.

"Ha nincs jelentős eltérés a kerület városfejlesztési elképzelései és a befektetők igényei között, akkor módosítjuk a meglévő szabályozási tervet, ha pedig utóbbi még nem létezik, akkor velük készíttetjük el" - utalt a két lehetséges megoldásra Tóth József XIII. kerületi polgármester, hozzátéve, hogy cserébe az ingatlanfejlesztőknek kell megépíteniük a szükséges infrastruktúrát, például az úthálózatot vagy - a Foka-öbölnél - a vízparti sétányt. Arra azonban nincs szabály, hogy az ingatlanfejlesztők ne a legsilányabb anyagokat használják. "Az önkormányzatoknak semmilyen eszközük nincs, hogy fellépjenek a minőség érdekében" - véli Bojár Iván András, az Octogon című építészeti szaklap főszerkesztője.

Gyenge próbálkozás volt Schneller István budapesti főépítész részéről a város értékes sziluettjének megvédésére hozott úgynevezett magasházrendelet, amely 2002-ben a Hungária körúton belül megtiltotta a 30 méternél magasabb épületek felhúzását. Hiába támadta már meg Schneller erre alapozva például az osztrák Magnum-csoport által az Árpád híd pesti hídfőjénél tervezett Duna Tower építési engedélyét: a közigazgatási hivatal visszadobta a fellebbezést, mondván, a befektető a rendeletet megelőzően vásárolta a telket. Azt a fővárosi érvelést is elutasította a hivatal, hogy az eredeti kerületi rendezési terv nem engedte volna irodaház építését a területen.

"Egy modern nagyvárosban szükség van ilyen magas épületekre" - érvelt Csillagh András, a 2006 áprilisára elkészülő ikertorony-irodaház értékesítésével megbízott Real Management Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatója. Egyébként éppen a XIII. kerületi polgármester személyes kérésére - "városrendezési szempontból szerencsésebb" hivatkozással - épül most egy időben két monstrum az Árpád híd pesti hídfőjének két oldalán. Szintén 60 méteres lesz az osztrák Immoeast két félhold alakú Europe Towerje, és az önkormányzattal kötött alku szerint a két cég közösen felújítja az Árpád hídra vezető felhajtókat. A Magnum egyébként a X. kerületben is rástartolt egy felhőkarcoló-projektre: 30 milliárd forintból, 135 ezer négyzetméteren a Westendnél is nagyobb bevásárlóközpont-lakóház komplexumot húz fel a mértanilag Budapest központjában elhelyezkedő Mázsa téren, ahol 55 méter magas épületre kapott elvi építési engedélyt a helyi önkormányzattól.

"Ezek a tornyok legalább semlegesek, és tervezőik nem próbáltak építészetet csinálni, ahogyan a Millenniumi Városközpont építészei tették, mellesleg sikertelenül" - jegyezte meg Sütő András Balázs építészkritikus. "A ma még luxus-lakóépületekből néhány tíz év múlva lepusztult városrészek lehetnek, a több ezer tulajdonostól pedig nehéz lesz visszaszerezni a területet értékesebb fejlesztés céljára" - intett óva Bojár, aki szerint a Városházának évekkel ezelőtt nemzetközi tervpályázatokon kellett volna felkérnie a legnevesebb építészeket, hogy alakítsák ki a város építészeti koncepcióját.

G. TÓTH ILDA