Börtönök népe: magyar rabszódia

HVG

Ezerháromszázzal kevesebb rab ült börtönben tavaly Magyarországon, mint az Orbán-kormány távozásának évében, 2002-ben. A 16 543 fogvatartott háromnegyede szabadságvesztés-büntetését töltötte, egynegyede előzetes letartóztatásban várt ügye elbírálására - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, a nyáron kiadott zsebkönyvéből. A rács mögött tartottak közül durván minden nyolcvanadik foglyot életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek, ami minimum húszévi szabadságvesztést jelent. 2004-ben - a HVG által megszerzett, ám hivatalosan még meg nem erősített adatok szerint - 221 személynek volt ilyen büntetése. Tíz és húsz év közötti szabadságvesztést 733 személynek kell letöltenie a tavalyelőtti adatok szerint. A büntetés-végrehajtási (bv) intézmények lakóinak száma a rendszerváltás óta összességében növekvő tendenciát mutat, 1990-ben 12 319, míg 2002-ben 17 838 terheltet őriztek zárt helyen a hatóságok. Azóta viszont 7-8 százalékkal csökkent a bv-intézetekben tartottak aránya. A hazai foglyoknak hagyományosan 5-6 százaléka nő, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsokságának (BVOP) legutóbb közzétett adatai alapján 999-en raboskodtak a női börtönökben 2003-ban. A fegyintézetekben fogva tartottak számát a rendszerváltás előtt sem a KSH, sem a BVOP nem publikálta, az utólagosan nyilvánosságra hozott adatok szerint 1986-ban például 23 678 lakója volt a magyarországi fegyházaknak, börtönöknek, fogházaknak és zárt intézeteknek.

HVG