Benzinmizéria Európában

Jól kitoltak magukkal a brit autósok a múlt héten. Az üzemanyagárak folyamatos emelkedését látva elözönlötték a töltőállomásokat, és képesek voltak órákon át várni, hogy benzinhez jussanak, mielőtt a literenkénti ár elérné az 1 fontot. A londoni kutak némelyikénél akkora volt a pánik, hogy egy nap alatt elfogyott a máskor egy hétre elegendő mennyiség, így aztán ki kellett tenni a "benzin nincs" táblát, ami csak tovább fokozta a vásárlási lázat. A spórolni szándékozó és ellátási hiánytól tartó autósok azonban éppen a sokat szidott olajtársaságokkal, valamint a benzinárból jókora adót beszedő állammal tettek jót. Összesen ugyanis mintegy 60 millió fontot, fejenként pedig átlagosan 2 fontot veszítettek azzal, hogy ijedtükben éppen a legdrágább árszintnél tankolták tele kocsijukat. Ha vártak volna egy-két napot - ahogy arra a kutasok és a kormány is figyelmeztette őket -, már újra olcsóbban vásárolhattak volna. Az Asda áruházlánc töltőállomásainál már a hét közepén 4 pennyvel olcsóbban kínálták a 95-ös literjét, és hamarosan a Tesco-kutak, valamint a Shell és a BP állomásai is követték a példát.

A gyors árcsökkentés - valamint a nyersolaj világpiaci árának ezzel szinte párhuzamos esése - el is vette az élét az angliai tiltakozó felvonulásoknak. A kamionsor azért így is több mérföldes torlódást okozott a világ egyik legforgalmasabb autópálya-szakaszának tartott, Londonból kivezető M4-esen, és jelezte: a lakosság szimpátiáját is bíró fuvarosok készek a komolyabb megmozdulásokra is, ha a kormány nem hajlandó csökkenteni a benzinadót.

A brit kormányt azonban mindez nemigen hatotta meg, esze ágában sincs enyhíteni az adóterhen, pedig az Európában a legmagasabb: a literenként 97 pennyért kínált 95-ös benzin adótartalma 61,5 penny. Gordon Brown pénzügyminiszter mindössze annyit jelentett be, hogy elhalasztják a benzinadó szeptemberre tervezett emelését, majd kirohant az olajárakat úgymond szándékosan magasan tartó termelőországok ellen, az olajtársaságokat pedig felszólította: fokozzák finomítói kapacitásukat.

HVG

A francia kormány komolyabban vette a lakossági elégedetlenséget, a fuvarozók szeptember eleji szórványos blokádjait, valamint a szakszervezetek október 4-ére tervezett sztrájkját, és igyekszik nyomást gyakorolni az olajtársaságokra, hogy óriási extraprofitjuk (HVG, 2005. szeptember 10.) egy részéről lemondva valamelyest csökkentsék az üzemanyag- és fűtőolajárakat. A kormány egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy különadót vet ki profitjukra, amire a Total - majd nyomában a BP - társaság nyomban literenként 3 eurócenttel lejjebb vitte az árat. Thierry Breton gazdasági és pénzügyminiszter egyeztető megbeszélést tartott az érintett cégvezetőkkel az ármérséklés lehetőségeiről, egy szakbizottság pedig megvizsgálja, nem szárnyalja-e túl az áfa- és jövedékiadó-bevételeknek az olajár emelkedéséből fakadó növekedése a tervezett mértéket. Ha igen, a különbséget "visszaszármaztatják" az adófizetőknek. Hogy miként, az még nem ismert, de például a legszegényebb háztartások egy 75 eurós csekket kapnak az energiaköltségek növekedésének ellensúlyozására. Dominique de Villepin miniszterelnök pedig bejelentette: 30 millió eurót szánnak az agrárszektorban használt fűtőolajra és földgázra kivetett jövedéki adó csökkentésére.

A belga kormány - több fuvarozószervezet sztrájkfelhívásának árnyékában - a napokban hagyott jóvá egy intézkedéscsomagot a lakosság, a fuvarozócégek és az ipari nagyfogyasztók terheinek mérséklésére. Egyebek közt bejelentették, ha a fűtőolaj ára meghaladja a literenkénti fél eurót, a lakosság automatikusan az áfa és a jövedéki adó nagyságának megfelelő, azaz 17,35 százalékos visszatérítést kap az ár 50 cent feletti részéből. A "szociális fűtőolajalapot" pedig 20 millió euróval megnövelték, miközben a háztartásonként igénybe vehető maximális támogatás 150-ről 195 euróra emelkedik. Az autósokról sem feledkeztek meg: július óta négyszer, összesen ezerliterenként 15,6 euróval faragták le a dízelolaj jövedéki adóját.

Hollandiában jövőre valószínűleg elmarad a tervezett jövedékiadó-emelés, amivel az autósok benzin és dízelolaj esetében egyaránt literenként 2 eurócentet spórolhatnak meg. Mérsékelni akarják az alacsony fogyasztású gépjárművek üzemben tartási adóját is. Az adóbevételi többletből tervezi kompenzálni a háztartásokat az olasz kormány is, amelyet szintén nyugtalanítottak a nagyvárosokban tartott múlt heti kisebb-nagyobb tiltakozó akciók. Spanyolországban egyelőre nem körvonalazódott a megoldás: a 30 ezer kis- és középvállalkozó fuvarozót képviselő Fenadismer szervezet lapzártánk időpontjára időzítette kétnapos forgalomlassító sztrájkját. Ha pedig a kormány nem tesz rövid időn belül intézkedéseket az árak megfékezésére vagy valamilyen kompenzációra, akkor - így a szervezet vezetői - októberben országos akciókat tartanak.

Németországban a kormányzó szociáldemokrata párt frakcióvezető-helyettese és a parlament környezetvédelmi bizottságának ellenzéki elnökhelyettese javasolta ugyan, hogy a kabinet a francia példát követve próbáljon nyomást gyakorolni az olajcégekre, de a pénzügyminisztérium visszautasított minden ilyen irányú ötletet. Pedig lenne mit kárpótolni: a nyári szabadságukról külföldről visszatérő autósok szeptember elején azt hihették, másik országba érkeztek. Míg elutazásukkor 1,25 eurót fizettek 1 liter 95-ösért, addig visszatértük után 1,40-nel kezdődő árak fogadták őket a kutaknál, és a hét elejére is csak átlagosan 1,34 euróra szelídült az ár.

Ausztriában a múlt héten literenként 3 centtel csökkentek a benzinárak, aminek az a prózai oka volt, hogy a pénzügyminiszter egyszerűen megfenyegette az olajforgalmazókat, ha nem korrigálják benzináraikat, társasági adójukat 25-ről 30 százalékra emelik. Az olajcégek szerint persze nem Karl-Heinz Grasser szavaira, hanem a rotterdami szabadpiac fejleményeire reagáltak.

Csehországban egyelőre nincs szó sem adócsökkentésről, sem kompenzációról. A varsói kormány azonban - akárcsak a budapesti, amely az áfa 25-ről 20 százalékra való általános csökkentését a benzin esetében januárról októberre tervezi előrehozni - kisebb vihart okozott az EU-n belül. Lengyelországban ugyanis a benzin jövedéki adójának azonnali csökkentését határozták el, hogy elejét vegyék a gazdasági növekedés lassulásának. A 4,20-4,40 zlotyba kerülő ólommentes benzin jelenleg literenként 1,57 zlotys jövedéki adóját 0,25 zlotyval csökkentik - egyelőre csak átmeneti jelleggel, az év végig -, ami a hátralévő hónapokban 400 millió zlotys bevételkiesést okoz az államháztartásnak.

Az EU rossz szemmel nézi ugyan az ilyen és hasonló intézkedéseket, ám egyelőre óvatosan reagál a kormányok különféle terveire. Az Európai Bizottság (EB) ajánlásával teljes összhangban az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek minapi tanácsülése is úgy foglalt állást, nem célszerű, ha a tagállamok rövid távú érdekektől vezérelve fiskális eszközökkel próbálják kezelni az olajár-emelkedés következményeit. Ezeket a lépéseket azonban - derült ki a testület múlt heti ülésén - a helyzet súlyossága és azok átmeneti jellege miatt az EB egyelőre megértéssel fogadja.