Paul Lendvai szerint Szepesi György ügynök volt
Az Élet és Irodalom című hetilap legfrissebb számában Paul Lendvai újságíró az állambiztonsági szaklevéltártól kikért anyagok alapján több tévés és rádiós újságíróról állítja, hogy az állambiztonsági hatóság ügynöke volt. A Népszabadság pénteki számában is idézett írás elsőként említi Szepesi György rádióriporter nevét.
A hvg.hu Ügynökdossziéja |
Ha sok mindent tudni szeretne az állambiztonsági szolgálatok tevékenységéről, böngéssze a hvg.hu Ügynökdossziéját! |
A tekintélyes újságíró elmondta, azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza a birtokában lévő információkat, mert felháborítja, hogy legkedvesebb kollégáiról, barátairól kellett megtudnia, hogy a háta mögött nemcsak az ő, hanem a szülei befeketítésén dolgoztak. "Akiket a cikkben megneveztem, önkéntesen vállalták a besúgói munkát, amiből előnyöket akartak szerezni maguknak. Higgyék el: a cikk csak a jéghegy csúcsa" - mondta Lendvai a Népszabadságnak.
Paul Lendvai a következő újságírókat nevezte meg az ÉS-ben megjelenő cikkében:
Szepesi Györgyöt, az ismert rádiós újságírót, akit Galambos fedőnéven tartottak nyilván. Lendvai azt írja, Szepesit 1950-ben szervezte be a BM Politikai Nyomozó Főosztályának belső reakcióelhárítása, majd később kulturális területre helyezték át. Szepesi György a Népszabadság munkatársától értesült Lendvai cikkéről, melyet nem kívánt kommentálni.
Harmat Gábor fedőnéven 1971-től a kulturális elhárító osztály titkos munkatársaként dolgozott Spánn Gábor újságíró.
Az Urbán fedőnéven nyilvántartott Lóránt László Endre újságíró, aki 1960 és 1963 között volt az MTI bécsi tudósítója és közben a BM III/I. (külföldi hírszerzés) titkos munkatársa.
"Herczeg", alias Heltai András, Lóránt utódja volt Bécsben. "Lehel" fedőnéven Földényi Ervin rádiós szerkesztő, "Budai I" fedőnéven pedig Bencsik Imre író, dramaturg is jelentett Lendvairól - áll a lapban.
„Az ÉS mintegy tíz éve szorgalmazza az állambiztonsági anyagok teljes körű nyilvánosságának megteremtését, s e céltól vezérelve adott helyt több, hasonló "leleplező" írásnak - nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács Zoltán főszerkesztő. Ezek közlésével nem a lejáratás a céljuk, hangsúlyozta, ellenkezőleg, a jogalkotó figyelmének felhívása arra, hogy megfelelő szabályozással elkerülhetők volnának a hasonló, kínos esetek.
(ÉS/NOL)