Egyházi ügynöklista a Magyar Narancsban

„A rendszerváltás óta eltelt időben az ország egyházi közösségei közül – néhány kisegyháztól (és egy-két partikuláris nagyegyházi kezdeményező egyértelműen elutasított ötletétől) eltekintve – egyik sem volt hajlandó arra, hogy ezt az eminens egzisztenciális és erkölcsi kérdést (is) jelentő ügyet fontosabbnak tekintse, mint az égbe emelkedett szekerének megtalálására indított űrexpedíciót – fogalmaz Majsai Tamás a Magyar Narancsban.

A teológus-tanár élesen bírálja Veres András katolikus püspökkari titkárt, aki nyilatkozataiban az egyház belügyének tekinti a papok beszervezését és hálózati tevékenységét. Majsai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (korábban: Történeti Hivatalban) kutatott, elsősorban protestáns egyházak és az állambiztonság viszonyára volt kíváncsi, de vizsgálódásai során több „katolikus ügynökhistóriával” is szembesült.

Az egykori hálózati személyek fedőnéven történő közlése nem a leleplezés szándékával történt, elsődleges szempontja inkább az állambiztonsági szolgálatoknak az egyházakba történő beépülésének bemutatása. A listán saját névvel és beosztással szerepelnek az egykori beszervezők és/vagy tartótisztek, az állambiztonság hivatalos állományának tisztjei.

Majsai döntően két irategyüttesre támaszkodik, az egyik „református egyházi reakcióval” foglalkozó operatív dosszié, míg a másik a II. Vatikáni Zsinaton résztvevő magyar küldöttség tevékenységét vizsgáló Canale fedőnevű titkos nyomozás iratait tartalmazza.

Utóbbiról Máté-Tóth András vallástörténész, a Szegedi Egyetem professzora már részletesen írt. Az ő kutatásaiból tudni, hogy az 1963-ban zsinatra kiutazó 15 főből (6 fő főpap, 7 fő kísérő, 1 fő delegációs titkár, 1 fő orvos) 9 ügynök volt.

A Magyar Narancsnak interjút adott Bulányi György is, a katolikus Bokor Mozgalom alapítója, aki 1952 és 1960 között hitéért börtönben ült, majd az Állami Egyházügyi Hivatal Nyomására 1982-ben eltiltották a nyilvános papi működéstől, és ma is csak paptársai szívességéből misézhet templomban. Bulányi szerint egyháza papjainak 95-96 százaléka kollaboráns volt a Kádár-korszakban.