Az Altus cáfolja a MN állításait, Gyurcsány perre készül

Az Altus Rt. honlapján olvasható cáfolat szerint a cikkben megjelölt Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. nem bírósági bejegyzés nélkül alapított fantomcég. "Nagy nyilvánosság előtti rágalmazás tehát az az állítás, hogy a lapban közölt szerződések, okiratok hamisak" - áll az Altus közleményében. A cég szerint az a körülmény, hogy az átalakulás bejegyzését a cégbíróság közel egy év múlva - formai hiányosságra hivatkozva - elutasította, a jogszerűen megkötött korábbi ügyletek érvényességét, köztük a cikkben említett társaságokban szerzett részesedését nem teszi érvénytelenné. Ezt a cégbírósági bejegyzés utólag is jogszerűnek ismerte el.

A napilap szerint "a 90-es évek végére kibontakozó Gyurcsány-birodalom - a köznyelv szerint Altus-birodalom - egy olyan cég közreműködésével épült fel, amely valójában nem létezett". A Magyar Nemzet cikkében azt írta: "a nem létező Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt a nem létező tulajdonosa annak az Aldo Kft-nek, amely főszerepet játszott az állami vagyon Gyurcsány-féle privatizációjában".

Az újság címoldalán közölte azt a cégadat-másolatot, amely bizonyította, hogy a cégbíróság 1993. szeptember 17-én elutasította a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. bejegyzését, és közölte több olyan szerződés fénymásolatát is, amelyet Gyurcsány Ferenc a Nomentana Kft nevében kötött, illetve jegyzett. Ezek a dokumentumok a cégbíróság elutasító határozata előtt születtek. Az Altus cáfolta a napilap azon állításait is, miszerint a Nomentana Kft. úgy vásárolta meg a Szenzor Kft. többségi részesedését, hogy Gyurcsány Ferenc "megzsarolta" a tulajdonostársakat, ha valamennyien nem adják el neki a névérték 20 százalékárért az üzletrészeket, akkor megszünteti a céget, ezáltal megszűnik az ott dolgozók munkahelye is.

A cég közleményében hangsúlyozta: nem igaz, hogy Gyurcsány Ferenc nyomást gyakorolt volna az alkalmazottakra, hiszen a társaság korábbi tevékenysége és meglévő munkavállalói 1992 végével a cégcsoport más társaságaihoz kerültek, az 1993 márciusi vételi ajánlattétel időpontjában a társaságnak nem voltak alkalmazottai.

"Egy évek óta veszteséges társaságban meglévő, kisebbségi részesedés 20 százalékos névértéken történő megvásárlása nem „zsarolás”, hanem üzletileg megalapozott ajánlat" - írta az Altus Rt. felhívva a figyelmet arra, hogy a Szenzor Kft. többségi részesedésének átruházása évében a korábbi veszteségeire tekintettel az 5 millió forintos jegyzett tőke mellett mindössze 134 ezer forintos saját tőkével rendelkezett, azaz a társaság üzletrészeinek értéke a törzstőke 3 százalékát sem érte el. Egy ilyen cég üzletrészeinek megvásárlását az indokolta, hogy a cégbejegyzési eljárások akkori időszakra jellemző elhúzódására tekintettel egy új többségi tulajdonos számára még az ilyen társasági üzletrész is képviselt minimális üzleti értéket - áll az Altus Rt. közleményében.

Cáfol a Miniszterelnöki Kabinetiroda is

"Már a Fidesz választási kampányába illeszkedő cikksorozat első része alapján is látható, hogy a Magyar Nemzet – sorozatos bírósági elmarasztalások ellenére – folytatja a miniszterelnök és az érintett cégek személyiségi jogait súlyosan sértő magatartását, és ezúttal – Deutsch Tamáshoz hasonlóan – bűncselekmény elkövetésével hamisan vádolja a miniszterelnököt" - áll a kabinetiroda közleményében.

A közlemény rögzíti azt is: "a cikksorozat későbbiekben megjelenő részeinek tartalmától függetlenül a felelős személyek és a Magyar Nemzet kiadója elleni büntető és a polgári jogi eljárások megindításához szükséges lépéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök haladéktalanul megteszi".

Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára szerint a bátorság próbája, hogy a miniszterelnököt bűncselekménnyel vádoló napilap a bírósághoz fordul-e. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a kimondott szavakért és mondatokért - fogalmazott az államtitkár a szóvivői tájékoztatón.

Sárközy szerint nem fantomcégről van szó

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykori cége, a Nomentana nem volt fantomcég - nyilatkozta Sárközy Tamás egyetemi tanár, gazdasági jogász a Magyar Nemzet cikke kapcsán. Sárközy kifejtette, hogy az általa megismert nyilvános cégadatok szerint a Nomentana bt. 1991. április 26-án alapították, és a cégbíróság 1991. június 12-én bejegyezte. 

A bt. kezdeményezte 1993-ban a kft-vé átalakulását. A taggyűlés meghozta az erről szóló határozatot, és az akkor hatályos szabályozás szerint mindenki, aki átalakulás alatt volt, már azt a céget használta, amire átalakulni kívánt. 

Az átalakulást 1993-ban elutasította a cégbíróság a Magyar Nemzet címlapján közölt dokumentum szerint, de az akkori szabályok szerint, míg a cégbíró nem döntött, jogosan használták a kft. elnevezést. Fantomcégről pedig semmiképpen nem lehet szó, hiszen Nomentana bt. létezett 1991-től - hangsúlyozta Sárközy Tamás.

Ha van bt., akkor nincs fantomcég. A Magyar Nemzet címe, mely szerint "A miniszterelnök egy nem létező céggel alapozta meg vagyonát" nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak - jelentette ki a gazdasági szakember, aki a társasági törvény egyik megalkotója volt.