Ügyészek írhatták a megfélemlítési törvényt, így lett minden kiskaput bezáró büntetőeszköz belőle

Várhatóan június közepétől bárkit sakkban tud tartani a kormány, aki egy civil szervezet, gazdasági társaság vagy párt nevében szólal meg a közéletben. Bár az erről szóló törvényjavaslat állítólag a külföldi befolyást akarja megakadályozni, a jogszabály brutalitása lesújthat például olyan környezetvédőkre is, akik veszélyes anyagokat alkalmazó beruházás ellen emelik fel a szavukat egy településen, vagy olyan szülőkre, akik civil szervezetet alapítanak az iskolarendszer hiányosságainak pótlására, de olyan vállalkozókra is, akik véleményt nyilvánítanak az állam gazdaságpolitikájáról. A törvény adta eszközökkel lecsaphatnak ellenzéki pártokra és független médiumokra is. A cél, hogy még a jövő évi választások előtt kriminalizálják ellenfeleiket, hiteltelenítsék kritikusaikat, és ellehetetlenítsenek mindenkit, aki képes kárt okozni a hatalomnak.

A főszereplő a Szuverenitásvédelmi Hivatal, élén Lánczi Tamással, akinek az apja az Orbán-rendszer egyik fő ideológusa, Lánczi András – az ő örökbecsű mondása, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Az ifjabb Lánczi dolgozott már a kormányfő tanácsadóinak, Habony Árpádnak és Schmidt Máriának is, hivatala pedig főként Rákosi Mátyást szereti idézni, hiszen jelentéseiben hemzsegnek a kommunista pártvezér olyan fordulatai, mint a „külföldi érdekek képviselete” és a „guruló dollárok”. A hivatal kutatóintézetét pedig az a Horváth József vezeti, aki a rendszerváltás előtt, a pártállam idején III/III-as tiszt, vagyis az akkori politikai rendőrség szakembere volt.

Ez a hivatal lesz jogosult arra, hogy bármilyen indoklás vagy bizonyíték nélkül jegyzéket állítson össze azoknak a szervezeteknek (pártoknak, civil szervezeteknek és vállalkozásoknak) a nevével, amelyekről úgy gondolja, hogy a közéletet befolyásoló tevékenységet folytatnak. Ezt a törvénytervezet olyan tágan határozza meg, hogy gyakorlatilag mindenki, aki nem magánemberként vagy egyéni vállalkozóként szólal meg közéleti kérdésekben, a jegyzékbe kerülhet, ha „külföldi támogatást” fogadott el – amit szintén rendkívül tágan értelmeznek. Beletartoznak az uniós támogatások, de egyéb juttatások, kölcsönök, illetve bármilyen jogviszonyból származó külföldi bevétel is. Nem véletlen, hogy a jogszabállyal úgy számolnak, mint újabb lépéssel a Huxit felé.