Kína már a hatodik legnagyobb gazdaság a világon

Sanghaji kilátás. Egyre feljebb törnek © AP

A tavalyi első negyedévi növekedési adatot szerdán 9,9 százalékra javították az eredetileg közölt 9,4 százalékról, a második negyedévit 10,1 százalékra 9,5 százalékról, a harmadik negyedévit 9,8 százalékra 9,4 százalékról, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az évi átlagos infláció 1,8 százalékos volt tavaly, de decemberben már csak 1,6 százalékos 2004. decemberhez képest. Az ipari termelés 11,4 százalékkal nőtt tavaly egész évben, ám decemberben már 16,5 százalékos volt a többtermelés az egy évvel azelőttihez képest. A termelő-beruházások 25,7 százalékkal gyarapodtak. A kiskereskedelmi forgalom 12,9 százalékkal nőtt.

A világpiaci nyersanyagárak számára mindez további támogatást ad. Kína kőolajimportjának növekedése például tavaly évi átlagban ugyan jelentősen lassult: a 2004-es, 35 százalékos többlet után csak 3,2 százalékkal bővült tovább – újabb rekordra, 126,82 millió tonnára, azaz napi átlagban 2,55 millió hordóra –, sőt, decemberben a kínai import már 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de a változatlanul erős gazdasági növekedés a szükséglet újabb növekedését sejteti már rövid távon. A nemzetközi elemzők nem bíznak a kínai GDP-növekedés idei lassulására szóló, kormányzati előrejelzésekben, ellentmondást látnak ahhoz képest, hogy a kínai olajszükséglet idei növekedését – importból és hazai termelésből – még a kínai Állami Információs Központ is 6 százalékosra becsüli a tavalyi 4 százalékos és a 2004-es 15 százalékos növekedés után.

A szerdai adatmódosítások összefüggnek azzal is, hogy Kína gazdasága régóta gyorsabban bővül, mint eddig becsülték. A nem csekély nemzetközi nyomással is ösztönzött, 2004-es és tavalyi lassító intézkedések – a kamatemelés, a jüan felértékelése, a kínaiak külföldi beruházásainak támogatása – nem jártak számottevő hatással. A kínai statisztikai hivatal január 9-én kiadta új, módosított becsléseit az elmúlt évekről, 1998 kivételével minden évre feljebb igazítva a GDP-növekedés adatát a korábban közölteknél. Az új adatok a következők:

A kínai GDP évi átlagos növekedése (%) az előző évhez képest

Év	felülvizsgált	eredetileg közölt
2004	10,1	9,5
2003	10,0	9,5
2002	9,1	8,3
2001	8,3	7,5
2000	8,4	8,0
1999	7,6	7,1
1998	7,8	7,8
1997	9,3	8,8
1996	10,0	9,6
1995	10,9	10,5
1994	13,1	12,6
1993	14,0	13,5

Kína gazdasága egyhatoddal nagyobb volt 2004-ben az eddig becsültnél, közölték a kínai statisztikai hivatalban még decemberben, akkor még növekedési számok nélkül, az első teljeskörű, nemzetközi módszerekkel készült gazdasági cenzus eredményeképp.

Ezzel Kína a hatodik helyre került a világranglistán az eddigi hetedikről, maga mögé szorítva Olaszországot. Az első Egyesült Államok, után a jelenlegi sorrend: Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Olaszország. A cenzussal kapcsolatos korábbi, elemzői előrejelzések egyötödös többletet jósoltak, amellyel Kína a negyedik helyre került volna a világranglistán. Jelenlegi árfolyamon számolva elemzők továbbra is úgy vélik, hogy a felértékelt adathoz képest a tavalyi, azaz 2005-ös növekedéssel Kína mégiscsak a negyedik helyre kerül.

Kína hazai összterméke 2004-ben 15,99 billió jüan (1,93 billió dollár) volt a decemberben kiadott új becslés szerint, 16,8 százalékkal nagyobb az eddig becsült 13,65 billiónál. A javítás 93 százaléka a szolgáltatások felértékeléséből adódott, a többi a kisvállalatok hozzájárulásának átértékeléséből.

A felértékelt adatokból az derül ki, hogy a termelő-beruházások hozzájárulása a kínai GDP-hez nem haladhatja meg a 40 százalékot, a szolgáltatásoké pedig 40,7 százalékos a korábban becsült 31,9 százalék helyett, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon is inflációmentesen fenntartható a GDP-növekedés, mert nem túlhevült, vagyis drasztikus lassítást továbbra sem lehet várni.

Ugyancsak elemzők szerint a kínai gazdasági kormányzat az új adatok fényében lazábban kezelheti a jüan felértékelődését, ami jót tenne az ország nemzetközi gazdaságdiplomáciai kapcsolatainak. A statisztikai hivatalban azonban siettek közölni, hogy nem változtatnak az árfolyam-politikán, miután júliusban 2,1 százalékkal felértékelték a jüant, és megszüntették a dollárhoz kötését.

A kínai kormány gazdaságelemző intézete, az Állami Információs Központ novemberi, utolsó előrejelzése szerint az idén erős, de lassuló gazdasági növekedés és mérsékelt infláció várható, együtt a jüan fokozatos felértékelődésével.

Az előrejelzés szerint az idén, azaz 2006-ban 8,3-9,3 százalék között várható a GDP-növekedés üteme, a külpiacok helyzetétől függően. Igaz tavalyra is eredetileg csak 9,4 százalékot jósolta központ. A növekedést idén is főleg a külkereskedelem táplálja még, a kereskedelmi többlet tavalyi, 35 százalékos hozzájárulása után. A többlet, az export és az import 20-20 százalékos növekedése közben, az idén várhatóan 117 milliárd dollárra nő a 2005-re várt 100 milliárdról.

A kínai központi bankban 8,8 százalékos GDP-növekedést jósoltak erre az évre január elején, lejjebb igazítva a korábbi, 9,2 százalékos várakozást. Idén az első negyedévben 8,8 százalékkal, a második negyedévben 8,6 százalékkal lesz nagyobb a GDP, mint egy évvel korábban, jóslatuk szerint.