Hogyan változtatja meg életünket Kína?

Kína, a nagy falat

Jegyezze elő a könyvet itt!

A világpiaci árak, legyen szó az olajról vagy más nyersanyagokról, az égig emelkednek. Fogyasztók, munkavállalók vagy igazgatók – mindnyájan erősebben és erősebben fogjuk érezni a kínai gazdasági fellendülés minden hatását, mint eddig.

A Kína, a nagy falat című könyv szerzője, Wolfgang Hirn 1954-ben született. Tübingában tanult közgazdaságtant és politikai tudományokat. Később a Kölner Stadtanzeiger és a Wirtschaftswoche munkatársa volt. 1986 óta rendszeresen jár Kínába; az alábbiakban az ő könyvéből olvashatnak szemelvényeket.

Visszatér az egykori világhatalom

Épül a jövő © AP

A világgazdaság és a nemzetközi politika korszakos átalakulásának küszöbén állunk. Kína, az óriási birodalom visszatérőben van a világhatalomhoz – előbb gazdaságilag, utána elkerülhetetlenül politikailag és katonailag is. Az emberiség történetében először lehetünk a szemtanúi egy valamikori világhatalom újjászületésének. Kína, amely a XVIII. századig a világ élenjáró országai közé tartozott, évszázadunk első felében a világgazdaság (egyik) meghatározó tényezője lesz. E felemelkedés következményeit a saját bőrén fogja érezni minden fogyasztó, munkavállaló és menedzser, éljen bárhol a világon.

Miért emelkedik az olaj és a gabona ára? Miért van hiány acélból? Miért nő a munkanélküliség a nyugati ipari országokban? Miért lesz az ózonlyuk nagyobb? Miért nő a háborús feszültség Közép-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében? A válasz mindig ugyanaz: nem csak, de elsősorban Kína miatt.

Jóllehet sok, vágyai beteljesülését kívánó – elsősorban amerikai - apokaliptikus próféta évek óta a posztkommunista rendszer összeomlását jósolja, ezzel szemben Kína gazdasága egyre erősebb lesz. Kína több ezer éves múltra visszatekintő kereskedő-ország. A kínaiak tehetséges kereskedők, akiknek megreformált hazájukban végre szabad azt tenniük, amit mindig is legszívesebben csináltak: pénzt keresni.

Előretörnek © AP

A kis nagy ember, Teng Hsziao-ping hatalomátvétele, 1978 óta Kína reformprogramjával a kapitalizmus felé vett irányt. Peking utcáin, ahol ma Audik, BMW-k és Volkswagenek hemzsegnek, nem olyan régen még lovas kocsik és kerékpárok közlekedtek. A sanghaji Bund-sétányon Pudong felé nézve szántóföldek és parasztházak helyett ma százával nőnek ki a mocsaras talajból a felhőkarcolók. A horizont olyan, mint Manhattané. A változások üteme lélegzetállító. Ilyen patetikusan kell kifejezni: a világtörténelemben ehhez hasonló nem volt. Még sohasem jutott el ilyen nagy nép, ilyen óriási ország a világgazdaságba ilyen gyorsan.

Természetesen ennek az utolérési versenynek vannak hátulütői. Nincs sem regionális, sem szociális egyenlőség, a bankrendszer válságban van, az állami vállalatok versenyképtelenek. A kormány azonban tudatában van a problémáknak, és megpróbálja – eddig tiszteletre méltó sikerrel – egyenesben tartani a kocsit. Biztosan előfordul még majd, hogy a növekedés üteme lassul, de középtávon – és ebben minden Kína-szakértő egyetért - a népköztársaság növekedési rátája évente 7-8 százalék lesz.

A további növekedés ilyen kilátásai és az ezzel járó gyors pénzmegtérülések a népköztársaságban történő beruházásra ösztönzi azoknak a kínaiaknak a tízezreit, akik elvégezték az Amerika elitegyetemeket, és a Szilícium-völgyben sikert aratott vállalkozóként hazatérnének. Ugyanez áll a tengerentúli, elsősorban hongkongi és tajvani, gazdag kínaiakra, akik készek dollármilliárdjaikat Kínában befektetni. A tőkének, a tudásnak, a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerőnek és az óriási piacnak ez az egyedülálló keveréke a világ minden más országáénál virágzóbbá teszi a kínai gazdaságot.

Téma lett a kínai előretörés © AP

Már most látszik, hogy Kína a világ műhelyévé válik. Majdnem kimeríthetetlen, olcsó munkaerejével – 7–800 millió kínai hajlandó napi két dollárért dolgozni – az óriásbirodalom egyre több külföldi céget vonz, amelyek onnan látják el nagy hazai piacukat, és egyre többet szállítanak a világpiacra is.

A termelés (és a munkahelyek) az Egyesült Államok, Japán és Európa kárára történő áthelyezése ezért még gyakoribb lesz, s az említett országokban feltartóztathatatlanul folytatódni fog az ipar leépülése és a tömeges munkanélküliség.

A gyakori feltételezésekkel szemben nem csak cipőt és textilárut állítanak elő a kínaiak, hanem egyre inkább chipeket, számítógépeket és mobilokat is. Kína átalakulóban van a csúcstechnika országává, amely már űrhajósokat tud küldeni a világűrbe, és arra készül, hogy vezető szerepe legyen a biotechnikában is. És nem csak a külföldi multik használják Kínát meghosszabbított karukként, hanem globálisan tevékenykedő kínai konszernek is keletkeznek. Mint ötven évvel ezelőtt a japán Sony & Co. és húsz éve a dél-koreai Samsung & Co., most Kínában készülnek a globális szereplők az indító állásban a világpiacok meghódítására, és – nemsokára - tekintélyes német cégek felvásárlására. Ezeket a ma még névtelen senkiknek a nevét Nyugaton alig ismeri valaki, de hamarosan megismerjük majd a Huaweiket, Lenovókat és a Haiereket. Agresszívebbek és hatalmasabbak lesznek, mint a Sonyk és a Samsungok.

Nyersanyagfalók

Peking, 2006 © AP

Kína szédítő felemelkedésének súlyos következményei lesznek a világ számára, és nemcsak kedvezőek. A környezetszennyezés drámai méretekben nőni fog, és nem áll meg Kína határain. Az ország motorizációja például észrevehetően növelni fogja a széndioxid-kibocsátást, és az ózonlyuk tovább fog nőni.

És mivel az 1,3 milliárdos népnek élelmezési és energiaellátási problémái vannak, egyre több gabonát, gázt és olajt kell importálnia. Ezek ára ezért a világpiacon robbanásszerűen nőni kezd majd – akárcsak a többi nyersanyagé, amelyekből Kínának az iparosítás folytatása következtében óriási mennyiségben lesz szüksége.

© AP

A feszült energiahelyzetnek geopolitikai dimenziói vannak: Kínának az energiahordozókban gazdag régiók iránt erősebben (kell) érdeklődnie, a határai közelében a Dél-kínai-tenger és Közép-Ázsia térségében, de a Közel-Keleten is. Az összeütközések – különösen az Egyesült Államokkal – programozhatók.

A következő évtizedekben alapvetően Kína és az Egyesült Államok viszonya fogja meghatározni a világpolitikát. Kína gazdasági erejénél fogva a külpolitikai hatalmi tényező szerepkörére tart igényt. Az eddig inkább elszigetelődő Kína erősebben be fog beavatkozni a nemzetközi politikába, az Egyesült Nemzetek szervezetében fontosabb szerepet játszik majd, és a második világhatalom lesz az Egyesült Államok mellett. A világbéke szempontjából a 21. században döntő lesz, hogy a világ két leghatalmasabb állama miként jön ki egymással – együttműködnek vagy szemben állnak egymással.

Kína arcai

Nyugaton nem sok ember számol a kínai gazdasági felemelkedés ezen következményeiről és kihívásairól. Kína-képük többnyire elavult és távol áll a valóságtól. A tömegtájékoztatás kevéssé járul hozzá a felvilágosításhoz, túl gyakran csak a régi előítéleteket szócsövéül szolgál. Igen, a kínaiak (Délen) kígyókat és egyéb egzotikus állatokat esznek, a földre köpnek, és a hatalmasok sok halálos ítélet végrehajtását engedélyezik. Igen, ez Kína egyik oldala, a számunkra érthetetlen, rútabb oldala.

Wofgang Hirn a másik oldalt, a dinamikust, a világmegváltoztatót mutatja be ebben a könyvben anélkül, hogy a várható, a világot alapjaiban felforgató változások ismertetésével félelmet akarna kelteni. Célja inkább az, hogy felébressze és ösztönözze Európa-centrikus és Amerikára összpontosító olvasóit, hogy alaposabban tanulmányozzák a születő világhatalmat.