Minden harmadik nő erőszak áldozatává válik
2 perc
2006.02.02. 13:45
A 16 és 67 év közötti nők legalább 30-35 százaléka egyszer fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává válik, a nőket fenyegető erőszak elkövetője pedig általában családtag vagy élettárs - áll ki Maria Carlshamre svéd képviselő saját kezdeményezésű jelentésében.
Maria Carlshamre svéd képviselő által kezdeményezett, a nők elleni erőszakkal foglalkozó jelentés szerint "a férfiak által nőkkel szemben elkövetett erőszak fontos tényező abban, hogy a nők és a lányok szexuális és egyéb célú emberkereskedelem és prostitúció áldozatává válnak".
A jelentésben az áll, hogy "kutatások szerint a prostituált nők 65-90 százaléka már gyermekkorában vagy valamikor később szexuális bántalmazás áldozatává vált", az anyákkal szemben elkövetett erőszak pedig "hosszú távon negatívan befolyásolja gyermekeik érzelmi és szellemi egészségét".
Az egybehangzó svéd, német és finn tanulmányokra hivatkozó jelentés utal Franco Frattini uniós biztos korábbi kijelentésére is, amely szerint "Európában a becslések szerint évente 700–900 nő veszti életét a hozzá közelálló személy által elkövetett erőszak következtében".
Maria Carlshamre jelentését brüsszeli plenáris ülésén 545-13-56 arányban fogadta el az Európai Parlament. A képviselők többek között azt szeretnék, hogy a tagállamok a nők elleni erőszakot tekintsék az emberi jogoknak "az egyenlőtlen nemi erőviszonyokból fakadó" megsértésének. Továbbá "állapítsanak meg összehangolt módszereket, definíciókat és feltételeket az uniós statisztikai hivatallal (Eurostat), az alapjogi ügynökséggel és a közeljövőben létrehozandó esélyegyenlőségi intézettel együttműködve, hogy összehasonlítható és összeegyeztethető adatokat gyűjtsenek az egész Európai Unió területén a férfiak által elkövetett, nők elleni erőszakra vonatkozóan".
A parlament azt is kéri a tagállamoktól, hogy tekintsék bűncselekménynek a házasságon belül elkövetett nemi erőszakot, és ne fogadják el enyhítő körülményként a kulturális szokásokra történő hivatkozást például a nők nemi szervének megcsonkítása, illetve a "becsületbeli gyilkosságok" esetében. A képviselők szerint szükség van arra is, hogy a tagországok "dolgozzanak ki a közvélemény érzékenységét fokozó és tájékoztató programokat a családon belül elkövetett erőszakról".
Jelentést fogadott el az EP a nők és férfiak közötti egyenlőségről is. Eszerint a parlament növelné a nők szerepét a döntéshozó testületekben, és megkönnyítené a nők foglalkoztatását is. A jelentés kéri a tagállamoktól, hogy biztosítsák, "a nyugdíjkonstrukciók ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a nőkkel szemben", "oktatási rendszerükben ösztönözzék a fiatal nőket arra, hogy a nem hagyományos területeken folytassanak tanulmányokat".
A képviselők intézkedéseket sürgetnek a nők munkavállalásának és magánéletének összeegyeztethetősége érdekében is, "például gyermek-, idős-, és eltartottgondozási lehetőségek biztosításával, és rugalmasabb munkafeltételek kidolgozásával".
A jelentésben az áll, hogy "kutatások szerint a prostituált nők 65-90 százaléka már gyermekkorában vagy valamikor később szexuális bántalmazás áldozatává vált", az anyákkal szemben elkövetett erőszak pedig "hosszú távon negatívan befolyásolja gyermekeik érzelmi és szellemi egészségét".
Az egybehangzó svéd, német és finn tanulmányokra hivatkozó jelentés utal Franco Frattini uniós biztos korábbi kijelentésére is, amely szerint "Európában a becslések szerint évente 700–900 nő veszti életét a hozzá közelálló személy által elkövetett erőszak következtében".
Maria Carlshamre jelentését brüsszeli plenáris ülésén 545-13-56 arányban fogadta el az Európai Parlament. A képviselők többek között azt szeretnék, hogy a tagállamok a nők elleni erőszakot tekintsék az emberi jogoknak "az egyenlőtlen nemi erőviszonyokból fakadó" megsértésének. Továbbá "állapítsanak meg összehangolt módszereket, definíciókat és feltételeket az uniós statisztikai hivatallal (Eurostat), az alapjogi ügynökséggel és a közeljövőben létrehozandó esélyegyenlőségi intézettel együttműködve, hogy összehasonlítható és összeegyeztethető adatokat gyűjtsenek az egész Európai Unió területén a férfiak által elkövetett, nők elleni erőszakra vonatkozóan".
A parlament azt is kéri a tagállamoktól, hogy tekintsék bűncselekménynek a házasságon belül elkövetett nemi erőszakot, és ne fogadják el enyhítő körülményként a kulturális szokásokra történő hivatkozást például a nők nemi szervének megcsonkítása, illetve a "becsületbeli gyilkosságok" esetében. A képviselők szerint szükség van arra is, hogy a tagországok "dolgozzanak ki a közvélemény érzékenységét fokozó és tájékoztató programokat a családon belül elkövetett erőszakról".
Jelentést fogadott el az EP a nők és férfiak közötti egyenlőségről is. Eszerint a parlament növelné a nők szerepét a döntéshozó testületekben, és megkönnyítené a nők foglalkoztatását is. A jelentés kéri a tagállamoktól, hogy biztosítsák, "a nyugdíjkonstrukciók ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést a nőkkel szemben", "oktatási rendszerükben ösztönözzék a fiatal nőket arra, hogy a nem hagyományos területeken folytassanak tanulmányokat".
A képviselők intézkedéseket sürgetnek a nők munkavállalásának és magánéletének összeegyeztethetősége érdekében is, "például gyermek-, idős-, és eltartottgondozási lehetőségek biztosításával, és rugalmasabb munkafeltételek kidolgozásával".