Tényleg annyi a rezsicsökkentésnek, ha végleg szakítunk az orosz energiával?
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
Minimum óriási horderejű, de a magyar és a szlovák kormány szerint inkább önsorsrontó és életveszélyes forgatókönyvet vázolt fel az Európai Bizottság a múlt héten, amikor bemutatták az orosz energiáról való teljes uniós leválás tervét. A részletes javaslatcsomagot várhatóan júniusban mutatják be – a most ismertetett ízelítő javarészt a gázra fókuszált, és kimondta, hogy az unióban 2025 végéig meg kell szüntetni minden rövid távú beszerzést, a hosszú távú gázszerződésekből pedig 2027 végéig kell kiszabadulnia azoknak, akik még mindig Oroszországból vásárolják a fűtőanyagot, akár légnemű, akár cseppfolyósított formában.
A terv elnagyoltabb formában az orosz olajról való végleges leválást és urán importjáról való leszakadást is tartalmazza. Az orosz szénimportot már korábban betiltották az ukrajnai invázió miatt, szóval, ha minden megvalósul, ami a tervben szerepel, akkor 2027 végén az EU valóban búcsút tud inteni az oroszoknak – ahogy azt az a stratégia is kimondja, melyet Magyarország is elfogadott.
Ki kell teríteni minden kártyát
A Bizottság a terv szerint arra akarja kötelezni az összes, Oroszországgal gázbeszerzési kapcsolatban álló uniós céget, hogy mutassa be egy uniós bizottságnak, valamint a nemzeti energiaügyi és biztonsági hatóságoknak a gázvásárlásairól szóló szerződéseket. A hosszú távú beszerzéseket, pontosabban azok időtartamát és volumenét eddig is ismertetni kellett az EU-val, a valódi újdonság a Válasz Online szerint az, hogy most az azonnali beszerzésekről szóló dokumentumokat is oda kell adni átvizsgálásra, és az új szabályok szerint ezeket a spotpiacon vásárló cégeket is meg kell nevezni.