Orbán felvilágosodott kádárizmusáról írt Lendvai
A magyar választási kampányról jelentetett meg kommentárt Nosztalgia Magyarországon címmel Paul Lendvai a Der Standard című liberális osztrák napilapban.
A magyar származású neves osztrák publicista szerint egészen érdekes választási kampány bontakozik ki Magyarországon. A cikkíró megállapította, hogy Orbán Viktor ellenzéki vezető, aki 1998 és 2002 között jobboldali konzervatív kormány vezetője volt, minden jel szerint egyfajta "felvilágosult kádárizmus" szerint akarja a hatalmat visszaszerezni.
Lendvai emlékeztetett arra, hogy Orbán a "magyar szolidaritás" jegyében a "vadkapitalizmus megszelídítésére" és a külföldi befektetők "luxusprofitja" ellen szólított fel. Felsorolta, hogy a Fidesz-MPSZ 14. havi nyugdíjat, a nagycsaládosok adókedvezményeinek és a támogatott lakáshiteleknek az újbóli bevezetését, a társadalombiztosítási járulék csökkentését, valamint ingyenes gyógyszereket követel a szívgyenge idősek és kisgyerekek számára. Idézte Orbán Viktort, aki a Magyar Nemzetnek, az „ellenzék szócsövének” úgy nyilatkozott, hogy a magyaroknak csaknem minden termékért többet kell fizetniük, mint az osztrákoknak, jóllehet átlag 75 százalékkal kevesebbet keresnek náluk.
Lendvai szerint a Fidesz-kampány a "munka, otthon és család" szólammal defenzívába akarja szorítani a kormányzó szociálliberális koalíciót. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra a reprezentatív felmérésre, amelynek eredményeit a Mozgó Világ jelentette meg. A megkérdezettek döntő többsége azon a véleményen volt, hogy a Kádár-rendszerben a szolidaritás markánsabb és a hangulat jobb volt, a szegényebb rétegek felemelkedési esélyei többszörösek voltak, a munka és az emberség iránti megbecsülés pedig nagyobb volt, mint jelenleg. A megkérdezetteknek csak a 17 százaléka utasította el egyértelműen a kommunista rendszert diktatúraként – emelte ki Lendvai.
A kommentátor úgy látja: ilyen háttérrel a szocialisták azért nyugtalanok, hogy sikerül-e csúcsjelöltjüknek, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek teljességgel kihasználnia a baloldali választói tartalékot, egyúttal a politikai színkép közepéről több szavazatot nyerni. A milliárdos vállalkozó erős és nyugati színvonalra növekvő Magyarországért száll síkra. Orbánnal ellentétben azzal büszkélkedik, hogy az utóbbi 4 évben az átlagkeresettel rendelkezők és a nyugdíjasok vásárlóereje 25-33 százalékkal nőtt. A cikkíró szerint a dinamikus Gyurcsánynak – másfél évvel kudarcot vallott elődjének, Medgyessy Péternek a bukása után – sikerült a nyomasztó eladósodás és a munkanélküliség ellenére teret hódítania, és a baloldali táborban az egyetlen kétségbevonhatatlan vezető személyiségként megszilárdítania magát.
Lendvai szerint azonban a meredeken felívelő karriert befutott 45 esztendős Gyurcsány politikai sorsa attól is függ, hogy a koalíciós partner Szabad Demokraták Szövetségének sikerül-e átlépnie az ötszázalékos küszöböt az áprilisi választásokon. A cikkíró megállapította: a baloldali liberálisok politikai rosszkedvéhez járul hozzá, hogy az egykori polgárjogi harcosok pártját egyebek között egy 34 esztendős milliárdos vállalkozó képviseli gazdasági miniszterként a kormányban, és Mécs Imre, az 1956-os forradalom utáni ellenállás egyetlen politikailag aktív hőse már a szocialisták listáján jelölt, aki eddig mindig a szabaddemokratáknál indult.
A szerző idézte Fodor Gábor liberális képviselőt, aki a besúgók miatti legutóbbi botrányok után egy új törvényjavaslattal presztízsértékű tisztázást akar kikényszeríteni. – Önmagát csapja be, és a jelenben is hazugságokkal él együtt az a nép, amely a saját múltjával nem néz szembe – idézte a cikkíró a politikust.