Csak a választások után folytatódik a privatizáció

Az első félévben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. nem tervez nagyobb privatizációs tranzakciót, csak a már meghirdetett pályázatok lezárása várható. Így a tervezett 230 milliárd forintos privatizációs bevétel döntő részét a második félévben teljesítheti a privatizációs szervezet - közölte Macher Ákos, az ÁPV vezérigazgató-helyettese. A kormányprogram privatizációra vonatkozó célkitűzéseit az ÁPV legnagyobb részben teljesítette, a tranzakciók várt üzleti sikerét tekintve azonban jóval meghaladta az elvárást - tette hozzá Macher Ákos.

A kilenc cég kisebbségi részesedéséből álló, névértéken négy milliárd forintot kitevő portfoliócsomagra február 27-éig lehet beadni az ajánlatokat, míg a február 14-én ismét meghirdetett Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. 99 százaléknyi üzletrészére a beadási határidő március 16. A privatizációs szervezet által együttesen értékesíteni kívánt kilenc érdekeltség közül a legnagyobb értéket az Arago Rt. érdekeltségébe tartozó Forrás Rt.-ben meglévő 3,41 milliárd forint névértékű állami tulajdonú részvénycsomag jelenti.

A csepeli szabadkikötő új privatizációs pályázatán azért változtatott az ÁPV, hogy megkönnyítse a logisztikai központhoz nélkülözhető ingatlanok hasznosítását, így nagyobb befektetői érdeklődést várnak. A kikötő 75 éves üzemeltetési jogával rendelkező Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt.-hez 45 hektárnyi kikötői vízfelület és 38 hektárnyi fejleszthető ingatlanterület tartozik.

Az idei évre előzetesen tervezett 230,52 milliárd forint privatizációs bevételt a Mol-részvények eladására alapozza az ÁPV. Macher Ákos emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése alapján az olajtársaság a 10 százaléknyi saját részvényre szóló vételi opciót május 1. és október 27. között gyakorolhatja. A részvény árfolyama az opció lehívását megelőző 90 kereskedési nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára, de részvényenként minimálisan 21.145 forint. A privatizációs szervezet ezen az áron kalkulálta az idei privatizációs bevételt - mondta Macher Ákos. A vezérigazgató-helyettes közölte azt is, hogy az ÁPV el is állhat a tranzakciótól. Ha pedig a Mol nem él opciós jogával, akkor a kormány dönt a részvénycsomag további sorsáról.

Az idei tervezett privatizációs tranzakciók közül a Bábolnát, a Malévet, a lóversenytársaságokat és a Vértesi Erőművet említette a vezérigazgató-helyettes.

Néhány cég iránt nincs befektetői érdeklődés - mondta a privatizációs szervezet vezérigazgató-helyettese. Ezek közé tartozik a Hollóházi Porcelán és a Tisza Cipő, amelyek azonban fontos cégek térségi foglalkoztatási szempontból. Van olyan állami tulajdon is, amit pillanatnyilag nem érdemes eladni. Ilyen a Földhitel és Jelzálog Bank (FHB) 50 százalék plusz egy szavazat részvényhányada. Többek között a bank hitelminősítésében jelent előnyt az állami tulajdonrész - magyarázta Macher Ákos. A vezérigazgató hozzátette: a bank többsége nincs tartós állami tulajdonban, és a kisebbségi hányad értékesítéséről szóló kormányhatározat sem rendelkezett a többségi tulajdonról.