Tárki: változatlan munkaerőpiac, emelkedő életszínvonal
1 perc
2006.03.07. 13:27
Az elmúlt években nem történt jelentős változás a munkaerőpiacon, valamelyest emelkedett a munkanélküliség, ugyanakkor 2001-2005 között az egy főre jutó jövedelem reálértéken 30 százalékkal emelkedett.
"A rendszerváltás óta példanélküli jelentőségű életszínvonal-emelkedés történt ebben a négyéves időszakban" - mondta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke, a kutatóintézet Háztartás Monitor Jelentések sorozata Feketén, Fehéren című tanulmánykötetének bemutatóján.
A 2003. évi csúcs után csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, és a szegénység létszámot tekintve a 2000-es szintre mérséklődött az évtized eleji emelkedés után.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bemutatón a kedvező tendenciával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ehhez valamelyest az elmúlt években folytatott politika is hozzájárult. Rámutatott, ezek azonban összetett, bonyolult folyamatok, amelyeknél sokkal lassabban hatnak az egyes társadalompolitikai intézkedések.
A felmérés megállapítja, hogy a jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott szociális jóléti transzferek állnak, valamint az, hogy a családok jövedelmi helyzetére döntő befolyást a keresők foglalkozásának minősége jelent. A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, hosszú távon nagyobb és stabilan fenntartható életszínvonal-növekedést csak a képzettségi viszonyok, és ezzel együtt a foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni.
Legrövidebb távon a szociális transzferek szerkezetének átalakításával lehet valamit tenni. De ez az esetek többségében csak arra alkalmas, hogy a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi tizedekbe avatkozzon be, és ott "enyhítse a szegénység szorítását" - véli Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc szerint annak, hogy stabilizálódott az osztályszerkezet, az a következménye, hogy jelentős társadalmi csoportok azt érzik, rögzült helyük és szerepük a társadalomban, és ha ez - a növekvő elégedettség ellenére - egy többségi elégedetlenséggel párosul, akkor ebből sok esetben vagy apátia vagy radikalizmus alakulhat ki.
A kormányfő szerint szükség lenne arra, hogy a kutatásokban résztvevőkkel közösen alakítsanak ki egy nemzeti, társadalomtudományi adattárat, információs bázist, nemzeti kutatási központot, amely megrendelések nyújtásával, finanszírozásával egy stabil, áttekinthető, mindenki számára szabadon hozzáférhető adathalmazzal rendelkezne.
A 2003. évi csúcs után csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, és a szegénység létszámot tekintve a 2000-es szintre mérséklődött az évtized eleji emelkedés után.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bemutatón a kedvező tendenciával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ehhez valamelyest az elmúlt években folytatott politika is hozzájárult. Rámutatott, ezek azonban összetett, bonyolult folyamatok, amelyeknél sokkal lassabban hatnak az egyes társadalompolitikai intézkedések.
A felmérés megállapítja, hogy a jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott szociális jóléti transzferek állnak, valamint az, hogy a családok jövedelmi helyzetére döntő befolyást a keresők foglalkozásának minősége jelent. A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, hosszú távon nagyobb és stabilan fenntartható életszínvonal-növekedést csak a képzettségi viszonyok, és ezzel együtt a foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni.
Legrövidebb távon a szociális transzferek szerkezetének átalakításával lehet valamit tenni. De ez az esetek többségében csak arra alkalmas, hogy a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi tizedekbe avatkozzon be, és ott "enyhítse a szegénység szorítását" - véli Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc szerint annak, hogy stabilizálódott az osztályszerkezet, az a következménye, hogy jelentős társadalmi csoportok azt érzik, rögzült helyük és szerepük a társadalomban, és ha ez - a növekvő elégedettség ellenére - egy többségi elégedetlenséggel párosul, akkor ebből sok esetben vagy apátia vagy radikalizmus alakulhat ki.
A kormányfő szerint szükség lenne arra, hogy a kutatásokban résztvevőkkel közösen alakítsanak ki egy nemzeti, társadalomtudományi adattárat, információs bázist, nemzeti kutatási központot, amely megrendelések nyújtásával, finanszírozásával egy stabil, áttekinthető, mindenki számára szabadon hozzáférhető adathalmazzal rendelkezne.