A magasabb végzettség megóvhat az Alzheimer-kórtól?

3 perc

2006.03.08. 18:24

A magasan kvalifikált, tanultabb emberek esetében az Alzheimer-kór tünetei hosszabb ideig maradnak enyhék, mint a kevésbé iskolázottaknál. Az előrehaladott stádiumban azonban látványos romlás kezdődik. Tehetünk-e valamit, hogy elkerüljük a betegséget, és tud-e ebben nekünk segíteni az orvostudomány?

Egy tanult ember a betegség első tüneteinek jelentkezése után általában öt évvel már nem tudja a szokásos módon használni a telefont, viszont egy kevésbé kvalifikált embernél ez már egy-két év után megtörténhet. Az egyetemet végzettek szellemi hanyatlása később indul csak, de meredekebb lejtő – kommentálja a BBC egyik amerikai kutatási eredményről szóló hírét Keglevichné dr. Urbanics Kinga, a Memória Alapítvány kuratóriumának elnöke. A pszihiáter szerint egy tanulatlanabb embernél hamarabb bekövetkezik az az állapot, amikor már nem tudja a hiányosságait kompenzálni.

A BBC híradása a New York-i Columbia Egyetem tanulmányára hivatkozik. Eszerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tovább tudnak a kognitív tartalékaikból élni, több az idegsejtek közötti kapcsolat, illetve a kapcsolatok hatékonyabban működnek. Ennek eredménye, hogy az agy hatékonyabban tudja kiegészíteni és pótolni a már elpusztult idegsejtek munkáját – legalábbis a betegség korai stádiumában. A kevésbé képzett emberek agyának ugyanolyan fokú hanyatlása nagyobb, észrevehetőbb memória és gondolkodásbeli hiányosságokat mutat.

Az Alzheimer-kór átlagos lefolyása 5-15 évig tart, az agyi működési zavarok miatt bekövetkező testi változások halálhoz vezetnek. - Sajnos mai tudásunk szerint még nem lehet megelőzni a betegséget. A folyamat lassítható sok tanulással és/vagy állandó agyi tréninggel. A változatos, kreativitást igénylő munka ugyanolyan fontos, mint a lexikális tudás. Vannak lassító gyógyszerek, de legalább ilyen fontos a szeretet, a türelmes környezet, az odaadó gondozás – mondja Urbanics Kinga.

Nem lehet gyógyítani (Oldaltörés)

Peptidek segíthetnek

Egy újonnan kifejlesztett gyógyszerrel remélhetőleg stabilizálható a kezdeti stádiumban lévő beteg állapota. Az Alzhemed néven említett piruláról az eddigi kísérletek alapján úgy nyilatkoztak, hogy segíti annak a peptidnek a lebontását, amely az idegrendszer károsodását okozza. Az új gyógyszer hatásmechanizmusa, és kevés mellékhatása nagyon ígéretes, de a gyógyszerkipróbálás hosszú folyamatának befejezése még hátra van.

A kór kialakulásának valószínűsége a korral együtt nő, a 65 év felettiek tíz, míg a 85 év felettiek ötven százaléka szenved demenciában, azaz szellemi hanyatlásban, melynek több mint ötven százalékban az Alzheimer-kór az oka. A 30-40 éves korosztálynak még nem kell ettől a betegségtől tartania, az ebben a korban jelentkező tanulási nehézség vagy feledékenység sokkal inkább külső zavaró tényezők, pl. túlterheltség, vagy különböző a lelki zavarok (mint pl. a depresszió) számlájára írható. A ma elfogadott tudományos nézet szerint azonban az érbetegségek rizikófaktorai az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. Ilyen a magas vérnyomás, az elhízás, a kevés mozgás, a magas vércukor- és vérzsír szint – ezek ellen már fiatalon is tenni lehet.

Családban marad (Oldaltörés)



Az alapítvány

A Memória Alapítvány 1906-ban alakult a szellemi hanyatlásban szenvedők és családjuk segítésére. Az alapítvány az ismeretterjesztésen túl hozzátartozói klubot, és a feledékeny betegeknek napközi foglalkoztatót is működtet. Magyarországon nagyon kevés az ilyen családokat támogató intézményi háttér, így az alapítvány munkája hiánypótló. Alois Alzheimer orvos 100 éve határozta meg ezt a betegséget. A Memória Alapítvány az Alzheimer világnapon (szeptember 21-én) ismeretterjesztő rendezvényt és tanácskozást tart a gondozók számára az egyébként orvosi/tudományos Alzheimer kongresszus keretein belül Szegeden.

- A betegséget sok, jelenleg ismeretlen tényező együttes hatása okozza, biztos kockázati faktora azonban az életkor és a családon belüli halmozódás, vagyis az öröklött hajlam. Az elsőfokú rokonok között igazolt előfordulása a megbetegedés kockázatát 2-4-szeresére növeli, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy az összes megbetegedés között csak tíz százalékban van családi halmozódás – magyarázza Urbanics doktornő. Feledékenység esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk, ha az a mindennapi életvitelünket már zavarja, és mások is észreveszik. Háziorvosi, majd szakorvosi (neurológus, vagy pszichiáter) vizsgálattal, tesztekkel, megfelelő műszerekkel, felismerhető az ok, amely egyáltalán nem biztos, hogy Alzheimer- kór: sok egyéb, gyógyítható betegség is járhat hasonló tünetekkel. Magyarországon közel százezer, a kórral küzdő idős ember van. - Az Alzheimer-kór azonban nem csak az öregek betegsége, hiszen ápolásuk az egész családot érinti, 24 órás folyamatos gondozást igényelnek. Nagyon nagy feladat évekig, évtizedekig ápolni őket, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy ebből gyermekeink is megtanulhatják, hogy miként kell ellátni a beteg szülőket – mondja a mindennapokról a doktornő.