Orbán lesz a Fidesz frakcióvezetője?

2 perc

2006.04.24. 17:01

A hétfő reggeli Nap-kelte című tévéműsorban Orbán Viktor minden felelősséget magára vállalt a kampányért, mondván, "Minden hibáért, még azokért a mondatokért is, amiket nem én mondtam, nekem kell viselnem a felelősséget, és ezt meg is teszem”. Vajon a Fidesz vártnál súlyosabb, másodszori választási veresége jár-e, és ha igen, milyen személyi konzekvenciákkal? Vasárnap éjjel óta ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt.

Orbán Viktor az Országházban.
Vissza a padba
© Horváth Szabolcs
Orbán választás-utáni, várbeli beszédének egyik visszatérő mozzanata volt, hogy a Fidesz parlamenti frakciója hatékonyan tudja majd kontrollálni a kormány működését. Tudvalevő, hogy a pártelnök mindezideig nem tekintette a politikai munkálkodása elsődleges terepének az Országgyűlést. Most pedig mintha azt vélhettük volna kihallani Orbán szavaiból, hogy a politizálás gerincét éppenséggel ez képezné. Fidesz források szerint szóba került, hogy Orbán átveszi a frakció vezetését a következő négy évre, annál is inkább, mert forrásaink szerint Áder János ezt már nem vállalja.

Ami biztos, hogy a hamarosan összehívandó Fidesz kongresszuson – a Szövetség szabályzatának megfelelően - az elnök, és a teljes elnökség felajánlja lemondását. Előfordulhat, hogy új pártelnök követi a minden felelősséget magára vállaló Orbánt,  de valószínűbb, hogy a küldöttek az újabb választási vereség ellenére újraválasztják, és még a frakció vezetését is rábízzák. Emellett szól az is, hogy a képviselőcsoport összetartására a mostani válsághelyzetben az a személy a leginkább alkalmas, aki „összerakta”, vagyis a pártelnök. Szándékában az is szerepet játszhat, hogy mint parlamenti szónok, népszerűségét ismét megalapozhatja. Nyugati demokráciákban egyébként nem ritka, hogy a pártelnök egyben a parlamenti képviselőcsoport vezetője is. Például Angliában a konzervatív David Cameron, Ausztriában a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer betölti mindkét tisztséget.

Ahogy egy prominens Fidesz-szakértő megfogalmazta, Orbán egyik legnagyobb balfogása Mikola István kinevezése volt, akit azután „hagyott papír nélkül beszélni”. Orbánnak azt is felróják, hogy számos képviselőjelöltje – ugyanis személyesen hagyta jóvá névsorukat – nem volt kellően beágyazva az adott körzetben, sokan vereséget is szenvedtek. A budapestiek, a fiatalok, a nyugdíjasok többségét nem sikerült a Fidesznek a maga oldalára állítania. A megbukott politikai program, illetve választási stratégia következményeit Orbán Viktor magára vállalta - ugyanakkor jelezte, esze ágában sincs visszavonulnia, még időlegesen sem. De a vereség után tartott beszédeiből az tűnik ki, ideológiai síkon sem hajlandó váltani: szemben a nyugati libertáriánus, modern, piacbarát jobboldallal, változatlanul a paternalista, múltba, befelé néző politikát vallja magáénak.

Mintha patthelyzet körvonalazódna a Fidesz berkeiben. A két vereség maradandó emléke miatt Orbánnak kevés esélye van, hogy harmadszor sikerrel induljon miniszterelnök-jelöltként, és pártelnöki tekintélyét is megtépázta április 9 és 23. Ugyanakkor presztízse ma is óriási, hatalmas tapasztalatokkal rendelkezik, környezetében nemigen található hozzá hasonló karizmatikus politikus. Amíg előtérben van, személyisége mindenki mást agyonnyomhat.

Stumpf István célzott arra,  hogy néhány éve senki sem sejtette volna, Gyurcsány Ferencből sikeres miniszterelnök lesz. S meglehet, valamelyik Fidesz pártirodában, esetleg egy vidéki város polgármesteri hivatalában már készülődik valaki, hogy sikerre vigye a polgári oldalt.  Ám levegőre, mozgástérre lesz szüksége, hogy bizonyíthasson.  Vajon lesz-e rá alkalma?

-iL-