Euróhamisítás
HVGTavaly 28 százalékkal nőtt a forgalomban lefoglalt hamisított euróérmék száma, a -bankjegyeké viszont 2,5...
HVG |
HVGTavaly 28 százalékkal nőtt a forgalomban lefoglalt hamisított euróérmék száma, a -bankjegyeké viszont 2,5...
HVG |
Bizonyíthatóan a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében lett rühes egy fogvatartott, ami nem csak betegséggel járó kellemetlenség miatt baj, hanem azért is, mert ezért csúszik sokat a tárgyalása – állította lapunknak az érintett fiatal férfi ügyvédje. A büntetés-végrehajtásnál annyit elismertek, előfordul, hogy fogvatartottaknál bizonyos bőrbetegséget, például rühességet diagnosztizálnak, de állítják, nem jellemzőek az ilyen esetek. A jogvédő szerint azonban nagyon is gyakoriak, mert katasztrofális a higiénia és a betegségek kezelése a túlzsúfolt cellákban.
Kisebbségi is, nő is, mégis már harmincévesen egy félmilliárd dollár értékű céget vezethetett a csíkszeredai panelban felnőtt közgazdász. Vezetőként volt, hogy egyedül ült nőként egy teremben, és hamar megfogadta azt a tanácsot, hogy a beosztottaknak nem szeretniük, hanem tisztelniük kell a főnöküket. Hogyan alakult a viszonya a román emberekkel, és mivel magyarázza, hogy Románia az utóbbi időben lehagyta Magyarországot?
Az állam egy zálogházat vásárolt fel ehhez, amely történetesen éppen egy olyan üzletember tulajdonában volt, aki Rogán Antal környezetében már eddig is mindig jókor volt jó helyen.
A közép-európai térségben Ausztria jutott a legtovább az idegenforgalom fenntarthatóvá tétele felé, de Szlovéniában, Horvátországban és Romániában is jó példákat találhatnak azok, akiknek fontos ez a szempont. A tapasztalatok azt mutatják, egyre többen vannak: a felelősségteljes turizmus üzleti szempontok miatt is jó befektetés.
A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.