Belgrád több szerb többségű települést akar Koszovóba

A péntekre is átnyúló tanácskozáson a felek ismét a koszovói decentralizálásnak, a helyi önkormányzati rendszer jövőbeli felépítésének kérdéseit tekintik át Albert Rohan osztrák diplomatának, Martti Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja helyettesének irányításával.

Dardan Gashi, Ljufti Haziri helyi önkormányzati kérdésekkel foglalkozó miniszternek, a koszovói albánok küldöttségvezetőjének tanácsadója elmondta, hogy Pristina gazdasági és földrajzi tényezőket, valamint a lélekszámot tekinti az új települések meghatározásának alapjául, míg Belgrád továbbra is az etnikai elvet követné. A nézetek között nagy a különbözőség a szerb küldöttségnek azt a javaslatát illetően is, hogy hozzanak létre nagy számban új településeket.

A belgrádi küldöttség egyik, névtelenül nyilatkozó tagja úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások jobban alakultak a vártnál, az albán fél elfogadott több olyan alapelvet, amelyet Belgrád javasolt. Mindenekelőtt arról van szó, hogy Szerbia elfogadja azt az alapelvet, miszerint egy településnek legalább 5000 lakosának kell lennie, de azt kéri, hogy e szabály alól lehessenek kivételek.

Aleksandar Simic, a belgrádi küldöttség tagja, Vojislav Kostunica szerb kormányfő tanácsadója hangsúlyozta, hogy "nagyon fontos megbeszélések" folynak, az emberhez méltó élet előfeltételeinek megteremtése a tét. Leszögezte, "a szerbek soha nem fogadják el, hogy Koszovó elveszett", számukra a biztonságos élet megteremtése csak ott lehetséges, ahol többséget alkotnak.

A többségében albánok lakta Koszovóban jelenleg 30 település van, és ezek közül mindössze öt településen alkotnak többséget a tartományi szinten kisebbségben lévő szerbek. Belgrád azt akarja elérni, hogy hozzanak létre 17 új települést, amelyek lakosságának többsége legyen szerb. Pristina erről hallani sem akar, legfeljebb is csak ötre hajlandó, de sajtóértesülések szerint inkább három-négyet tudna elképzelni.

Az albán többség tárgyalóküldöttsége függetlenséget követel az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. Szerbia viszont meg akarja őrizni szuverenitását a szerb kultúra és vallás bölcsőjének tekintett Koszovó felett, és legfeljebb arra hajlandó, hogy széles körű autonómiát biztosítson a tartománynak.